Rémálom-forgatókönyv: ilyennek látja az izraeli hírszerzés a Közel-Keletet 2015-ben 2.

Tegnap általánosságban ismertettük az izraeli katonai hírszerzés előrejelzését 2015-re, kitérve arra, hogy mára nem maradt olyan erő a Közel-Keleten, amely nagyhatalmi pozícióból ténylegesen tudná befolyásolni a történéseket. Most a második rész arról szól, hogy államok hullanak szét a térségben, melynek helyzetét a jelentés szerint mindenekelőtt az határozza meg, hogy négy tábor áll harcban egymással.

Az izraeli katonai hírszerzés anyaga a nemzetállamok szétesésével is foglalkozik. Eszerint Líbia három államra oszlik: Kireneika keleten, Tripolitánia nyugaton, és Fezzan a sivatagos délen. Szudán kettévált, Jemen, Szíria, Irak és Szomáliai is darabjaira hullik. És a folyamat átterjedhet más országokra is, ott pedig, ahol már elkezdődött, elmélyülhet.

Az Iszlám Állam – jóllehet még nem politikai értelemben – ott van Jordánia Ma’an régiójában. A Sínai félszigeten, Egyiptomban az Anszár Beit al-Makdisz szervezet, amely valaha az al-Kaidához kötődött, most az Iszlám Államnak esküdött hűséget. És, mióta ezt bejelentette, az Izraeli Védelmi Erők déli parancsnoksága a csoport első, határon átnyúló terrortámadására készül. Annál is inkább, mert az IÁ vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi néhány hete kijelentette, hogy Izrael az egyik fő célpontjuk.

A globális dzsihád minden formájában folytatja burjánzását a Közel-Keleten és Afrikában. A Sínai félszigeten, Gázában, Szíriában, Irakban, Szomáliában és Jemenben. Oszama bin Laden utódának, az egyiptomi Ajman al-Zavahirinek, elődjétől eltérően, céljai vannak a Közel-Keletettel is, és ezek középpontjában Izrael áll – fogalmaz az ynet.news által ismertetett jelentés.

Melynek készítői szerint négy tábor áll harcban egymással a térségben. Az első a radikális siíta tengely, amely Iránt, Szíriát, a Hezbollahot és a jemeni hutikat foglalja magában, és most próbálja magához csábítani a Hamaszt. Az év utolsó két hetében többször is beszéltek arról iráni vezetők, hogy katonai segítséget nyújtanának a palesztin szervezetnek Ciszjordániában.

A második tengely a mérsékelt tábor: Egyiptom, Jordánia, Szaúd-Arábia és az Öböl-államok. Nemrégiben Katar is csatlakozott hozzájuk, jóllehet csak részben, miután Rijád rákényszerítette Dohát, hogy egyezzen meg Kairóval. Ez az egyezség különösen érdekes Izrael szempontjából, mert késleltetni tudja, vagy akár meg is akadályozhatja, hogy lángba boruljon a gázai határ. A  szövetség ugyanis távol tarthatja az irániakat a Hamasztól, és újabb löketet adhat a Gázai övezet újjáépítésének a Palesztin Hatósággal együttműködve.

Ezt a folyamatot kétség kívül megpróbálják megtorpedózni a globális dzsihád résztvevői: az elmúlt hetekben többször is volt bizonyíték erre, egy Eskolra kilőtt rakéta és a Gázai övezet déli részén indított orvlövész-támadás formájában.

A Hamasz a katari pénzt és a gázai újjáépítést szem előtt tartva, mindent megtesz, hogy megelőzze a dzsihádisták akcióit Izrael ellen. A katari-egyiptomi partnerség, jóllehet még gyerekcipőben jár, 2015-ben fénysugár lehet Izrael és a Palesztin Hatóság borús viszonyában. .

A biztonsági helyzet romlása Izrael és a palesztinok, vagy Izrael és Gáza között reális opció 2015-ben. A Hamasz ma 30 százalékával rendelkezik annak a rakétamennyiségnek, amely a nyári izraeli hadművelet előtt állt a rendelkezésére, viszont 5-10 százalékkal több rakétája van annál, mint amennyi a tűzszünet megkötésekor volt neki. Miközben a palesztin védelmi alagutakat újjáépítik Sejaijában és Han Juniszban, nincs jele annak, hogy új alagutak vezetnének izraeli területre. Izraelnek mindazonáltal bizonyítéka van arra, hogy a Hamasz több mint 8 ezer háztulajdonostól szerzett cementet: ők ezt az ENSZ-től kapták, izraeli közreműködéssel, az otthonaik újjéépítésére – áll a jelentésben.

A harmadik tábor a Muzulmán Testvériség politikai karja. Ott van Gázában, Izraelben, Jordániában, Egyiptomban és Szíriában. Az elemzés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a Testvériség tiltakozó menetei visszatérnek Jordánia és Egyiptom utcáira-tereire, miután elég csekély az esély arra, hogy az arab államok stabilizálni tudják a gazdaságaikat.

A negyedik tábor a szunnita dzsihádistáké: az Iszlám Államé, a Nuszra Fronté, az Anszar Beit al-Makdiszé és az általuk inspirált kisebb csoportoké. Ebből a négy táborból mindegyik harcban áll a többivel a közel-keleti színtéren. Izrael mindeközben az a megfigyelő, amelyet néha eltalálnak a gellert kapott lövedékek.

Az első részt itt olvashatják.

Fotó: Iszlamista fegyveresek Líbiában. Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez