Miután egy hordó olaj ára 50 dollár alá csökkent, az orosz gazdaság finanszírozása igen komoly gonddá vált. A pénzügyminiszter közölte: ha minden így megy tovább, akkor a következő 2-3 évben Oroszország feléli a devizatartalékait. A rubel drámai mértékben leértékelődött a dollárhoz képest. Ennek hatását mindinkább megérzik az orosz fogyasztók is. Míg Európai középső és nyugati részén egyre inkább a defláció okoz gondot, addig Oroszországban felpörög az infláció: tavasszal már 17%-os lehet.
Nem segíti a kilábalást az, hogy az USA és az Európai Unió szankciókat alkalmaz Moszkvával szemben a Krím elcsatolása miatt. Francois Hollande francia elnök nemrégiben kijelentette: felfüggeszthetik, vagy legalább enyhíthetik a szankciókat, ha a nemzetközi konferencia Asztanában sikerrel jár az ukrajnai válság ügyében.
A párizsi terrortámadás ezen a téren is változást hozott: Lavrov orosz külügyminiszter ott volt vasárnap azon a nagyszabású felvonuláson, melyen a terror ellen tiltakoztak a francia fővárosban. Stoltenberg, a NATO főtitkára felszólította Oroszországot, hogy működjön együtt a nyugati államokkal a nemzetközi terrorizmusellenes harcban. Putyin elnök a népszerűségét Oroszországban jelentős részben azzal teremtette meg, hogy brutálisan leszámolt a lázadó dzsihádharcosokkal Csecsenföldön. Ettől függetlenül az iszlamista terror továbbra is komoly fenyegetés Oroszország déli részein, ahol sok muzulmán él. Moszkva az egyik fő támogatója az Aszad-rendszernek, mely a Kalifátus egyik legfőbb ellenfele.
Putyin elnök a kínai kapcsolatban reménykedik elsősorban: tavaly 40 százalékkal emelkedett az orosz gázszállítás Kína irányába. Itt csak az a probléma, hogy nincs még kiépített vezetékrendszer. A kínaiak hajlandók ezt finanszírozni, de csak az évtized végére indulhat meg a komoly gázexport Kínába. Ráadásul Peking jelezte: ő is csak a nemzetközi árat hajlandó fizetni, márpedig a gázár kis időbeni csúszással követi az olaj árát, amely továbbra is lefelé tart, Moszkva legnagyobb bánatára.
Fotó: Getty Images