Az amerikaiak filozófiája az, hogy mi vagyunk a Number One, és mindenki másnak hozzánk kell alkalmazkodnia – fejtegette a veterán diplomata, aki különösen nehezményezte a szankciókat Oroszország ellen. Ezeket Washington azt követően vezette be Moszkva ellen, hogy Oroszország annektálta a Krímet egy népszavazás után. Az USA nyomására az Európai Unió tagállamai is szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Európai Unió számára Oroszország sokkal fontosabb partner, mint az Egyesült Államok számára, ezért a szankciók iránti lelkesedés jóval visszafogottabb Brüsszelben, mint Washingtonban.
Nemrég Berlinben nemzetközi eszmecsere folyt az ukrajnai válság rendezésére, melyen Oroszország is részt vett Ukrajna, Franciaország és Németország mellett. Nem sikerült megállapodni, holott a tanácskozást megelőzően Francois Hollande francia elnök úgy nyilatkozott: ha sikerül egyezségre jutni, akkor lesz csúcstalálkozó Asztanában, és ennek eredményeképp enyhíthetik vagy meg is szüntethetik a szankciókat Oroszország ellen.
Kérdés persze, hogy a szankciók önmagukban olyan nagy jelentőségűek-e, mint ahogy sokan gondolják. Gazdasági elemzők szerint ugyanis az olaj árának drámai csökkenése sokkal nagyobb csapás Oroszországra nézve, mint a szankciók, melyeket Európa és Amerika alkalmaz vele szemben. Moszkvában nem is nagyon titkolják: az, hogy az olaj hordónkénti ára fél év alatt a felére csökkent, elsősorban az USA műve, mert Washington ily módon kívánja meggyengíteni Putyin rendszerét Oroszországban. Mindenesetre az orosz-amerikai viszony újabb mélypontját jelenti, hogy a szavaira mindig gondosan ügyelő veterán külügyminiszter, Lavrov világuralmi törekvésekkel vádolta meg az Egyesült Államokat.
Fotó: Europress AFP Images