Eszerint egy, a hálózatban elrejtett szoftver riasztotta az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséget, az NSA-t, hogy az észak-koreaiak hacker-tevékenységbe kezdtek. Ezt Észak-Korea mindvégig következetesen tagadta. Amerikai szakértők szerint az ellenséges hackerek körülbelül két hónapot töltöttek a Sony rendszerének feltérképezésével, majd ezt követően lendültek támadásba.
A novemberi támadás megmutatta a hiányosságokat, a szivárgást lehetővé tévő lyukakat a rendszerben. Ennek volt köszönhető a bizalmas adatok, többek között a levelezés és a fizetési lista kiszivárgása is. A támadás eredményeképpen a Sony éppen bemutatás előtt álló filmjét, az Interjút először visszavonták a hackerek utasításának megfelelően, majd később online elérhetővé tették.
Az NSA igazgatója azt mondja: teljesen tisztában voltak azzal, hogy az észak-koreai hackerek beszivárogtak a nagy amerikai cégekhez. Éppen ezért az NSA folyamatosan nyomon követi ezeket a jeleket, és csak az utolsó esetben avatkozik közbe, addig „hagyja” dolgozni a hackereket.
Dr. Steven Murdoch, a University College London szakértőjének véleménye szerint nagyon is valószínű, hogy az NSA megpróbált bejutni az észak-koreaiak számítógépes rendszerébe. „Biztos vagyok benne, hogy 2010 óta az amerikaiak számos alkalommal igyekeztek feltörni Észak-Korea rendszerét. Régóta ők az NSA egyik kiemelt célpontja”.
Véleménye szerint a Nemzetbiztonsági Ügynökség saját döntése lehetett az, hogy a támadás megindítása után nem szóltak a Sonynak. „Ennek oka csak az lehetett, hogy nem akarták felfedni a saját forrásukat, nem akarták kiadni magukat. Az akció ugyanis roppant káros volt a Sony számára, ellenben a hírszerzői prioritása azért elég alacsony volt, és nem érhette el az NSA riasztási szintjét”.