Ő már a második olyan tudós, aki azt figyelte meg: az általában növényevőnek tekintett vízilovak húst is esznek. Ha kell, akkor egymás húsát is. Erről egy alaszkai tudós számolt be még 1996-ban. Ő Zimbabwéban találkozott kannibál vízilovakkal. De hogy lehetséges ez, hiszen eddig minden komoly tudományos leírás növényevőknek nevezte a hatalmas testű állatokat? Egy hím víziló akár 3200 kilót is nyomhat. Egy éjszaka negyven kilogramm növényt fogyaszt el. Óriási gyomra úgy működik, mint egy fermentáló üzem. 40 centiméteres fogai szinte minden növényt képesek megőrölni.
De akkor hogyan lehetséges a kannibalizmus? Lehet, hogy a víziló, melyet évszázadok óta tanulmányoztak a tudósok, nem az az állat lenne, melyet leírnak a tankönyvek? Afrikában gyakran tapasztalták eddig is, hogy a vízilovak veszélyesek az emberre is. Sok kisgyerek lelte már halálát a vízpartokon vízilovak miatt. Afrikában ma már több embert ölnek meg a vízilovak, mint az oroszlánok. De miért?
A brit tudós szerint azért, mert egyre szűkösebb életlehetőségeik vannak egész Afrikában. Hagyományos élelmezési forrásaik egyre kevésbé állnak rendelkezésre, és ezért a vízilovak ráfanyalodnak a húsra is. Minden hús megteszi ilyenkor: az embereké éppúgy, mint egymás húsa. A negyven centiméteres fogak nagyon veszélyes fegyverek lehetnek. Arról nem is beszélve, hogy a víziló a szárazföldön is elég gyors: 19 mérföld az óránkénti sebessége, amely egy ember számára életveszélyes lehet. A víziló agresszív természete eddig nagyjából akkor mutatkozott meg, amikor a hímek a nőstényekért harcoltak. De félő, hogy a romló feltételek miatt a víziló egyre jobban rászokik a húsra. Erre pedig jobb felkészülni egész Afrikában, ha el akarjuk kerülni, hogy még több kisgyerek végezze a vízilovak zsákmányaként.
Fotó: Europress/AFP