Az orr-részétől megszabadított cipőtalp az arca, fekete cipőfűző a fejfedője és a haja, cipzárak húzóiból áll össze a fogsora, kerek fémdarabok adják a szemét. A dzsihadista egy iraki képzőművész, Akeel Khreef szüleménye. Aki azt mondja: azért éppen cipőtalpakból készíti a bábuit, mert a csúfságukat akarja érzékeltetni. Az Iszlám Állam gonoszságát. De azért tegyük hozzá: sok kultúrában a cipőtalp puszta megmutatása is orbitális sértésnek számít. Dél-Kelet Ázsiában éppen úgy, mint a Közel-Keleten.
A 35 éves férfi, aki professzor a bagdadi építészmérnöki karon, most egy freskón dolgozik: két tucat cipőarcot applikál rá. Az alkotás arra a csúnya helyzetre hívná fel a figyelmet, amelyben Irak van tavaly nyár óta, amikor a Szíriából offenzívát indító iszlamisták elfoglalták és a “kalifátusba” olvasztották területe egy részét, rajta a második legnagyobb várossal, Moszullal.
Irakban egyébként komoly történetük van a cipős tiltakozásoknak. 2008-ban George W. Bush akkori amerikai elnökhöz vágta hozzá a lábbelijét egy újságíró az egyik sajtókonferencián. Az országban nehéz elképzelni durvább sértést annál, mint ha valakire azt mondják, hogy “waja al-kundara”. Ez valami olyasmit jelent, hogy cipőarc.
Ezek a nagyon elnyúzott cipőkből készült fejek ráadásul sugároznak a rosszindulattól. Betegesen gonosznak és vérszomjasnak tűnnek. A művész azt mondja: tudja, hogy nem zavarhatja ki velük a valódi dzsihadistákat Irakból, de legalább zavarba hozná őket. Szerinte a katonai erőn túl művészet és humor is kell a legyőzésükhöz.
Khreef az utcán dolgozik. Szeretné, ha munkáit látnák azok is, akiket atz ISIS elüldözött otthonaikból. Hogy vigaszt nyújtson nekik. Azt mondja az AFP-nek: nem csak az tartozik az Iszlám Államhoz, aki benne harcol. Hanem az is, aki otthon ül, de nem szereti a hazáját, nincs benne jóság, a halálban hisz, és kész megsemmisíteni azokat, akik nem értenek egyet vele. Az ilyen emberek is ott lesznek a freskón, cipőtalpból elkészítve.
Fotó: Europress/AFP