Legyen-e opera a háború kellős közepén?- kérdezte a társulatot az igazgató, aki már több mint húsz éve állt a társulat élén. Egyhangúlag igennel szavaztak: szinte minden nap van előadás, de nem este, mert akkor már nagyon veszélyesek az utcák Donyeckben, az egykori Sztalinóban. Így hívták a körülbelül egymilliós várost 1941 áprilisában amikor megnyílt az operaház 960 férőhellyel. A Sztálin barokk jegyében létrejött új opera alig kezdte meg a működését máris megérkeztek a náci csapatok. A második világháborút szerencsésen túlélte az épület és a társulat olyan sztárokat adott a világnak mint Anna Nyetrebko.
Az énekesnő ma már osztrák állampolgár, de nem feledkezett meg arról, hogy hol kezdődött a pályafutása. Amint meghallotta, hogy a háborús körülmények ellenére az operaház előadja a Denevért, a Bohéméletet, a Bolygó hollandit, máris Donyeckbe sietett és átadott egymillió rubelt. A vezetés összehívta a társulatot és mindenki kapott 3000 rubel egyszeri segélyt. Egy nagy papírzsákban hozta Nyetrebko a pénzt és ebből osztották ki mindenkinek a magáét. Ez a kis hozzájárulás nagyon jól jött hiszen fizetés csak hébe-hóba érkezik a művészeknek és az operaház személyzetének. Egyesek Nyetrebkónak felrótták: miért rubelt hozott hiszen Donyeck Ukrajnában van. Le is fényképezték a világsztárt a helyi szeparatista orosz vezetők társaságában, és ezt nem vette jó néven a kijevi kormányzat. De az opera egyik művészét kitüntette Porosenko ukrán elnök.
Ünnepnapokon ingyenes előadást tartanak: ilyenkor zsúfolásig megtelik az operaház. Próbát már kellett lefújni háborús akció miatt: mindenki a pincékben menekült. Előadás még nem maradt el fegyverzaj miatt pedig dörögnek a fegyverek a Donbasz fővárosában, de a publikum csak az előadásra figyel az operaházban, ahol reményt akarnak mindenkinek adni egy meglehetősen reménytelen helyzetben Kelet Ukrajnában.
Fotó: Wikipedia