2300 éves koponyalékelés Szibériából

Hosszas vizsgálatok után nemcsak megállapították az orosz tudósok, hogyan végeztek koponyaműtétet a szibériaiak 2300-2500 évvel ezelőtt, de maguk is kipróbálták a módszert.

Összesen három olyan altaji leletet tanulmányoztak éveken át neurológusok, antropológusok és régészek, amelyeken több mint kétezer éve végeztek koponyalékelést. Az Orosz Tudományos Akadémia szibériai Régészeti és Néprajzi Intézetében megállapították, hogy az operációkat mindössze egyetlen szerszámmal végezték.

„Őszintén szólva, le vagyok nyűgözve” – nyilatkozta Alekszej Krivosapkin novoszibirszki neurológus a The Siberian Timesnak – „sejtésünk szerint Hippokratésszel egy időben nagyon pontos diagnózist és fantasztikus agyműtéteket tudtak végezni az altajiak.”

Az elmúlt év során végzett vizsgálatok megállapították, hogy az egyik 40-45 éves férfi beverhette a fejét, miután vérrög keletkezett az agyában, ami fejfájást, émelygést és mozgásproblémákat okozott. Valószínűleg sikeresen eltávolították a vérömlenyt és a férfi még hosszú ideig élhetett, amit a koponyáján található későbbi csontkinövések bizonyítanak. A másik férfinél nem találtak sérülésre utaló jeleket, őt feltehetően egy veleszületett koponya deformáció miatt műtötték meg.

Mindkét eset alapján arra következtettek, hogy két lépcsőből állhatott a koponyalékelés: először eltávolították a külső réteget, majd áttörték magát a koponyát. „Jól látható, mennyire pontosak és magabiztosak voltak a régi sebészek mozdulatai, semmilyen járulékos törésnek, vagy szilánknak sincs nyoma, ami egyébként elég jellemző velejárója a csontvágásnak” – mesélte Krivosapkin.

A régészek egyelőre még nem tudták pontosítani, milyen eszközzel végezhették az ennyire precíz koponyalékeléseket. A leleteket vizsgálva szerintük egyetlen bronzkést használhattak. Az Altaj-hegység 2.300-2.500 éves bronzkései alapján és némi modern részlettel kiegészítve Andrej Borodvszkij régész elkészítette az egykori orvosi eszköz rézötvözetű mását. Szerinte a szibériaiak rendkívül fejlett csontművessége miatt vághattak annyira pontos lékeket a koponyákba. Az állati csontokkal dolgozva alaposan megfigyelhették, hogyan működik ez az anyag.

A többévnyi vizsgálódás után végül Krivosapkin próbálta meg rekonstruálni magát a koponyalékelést, ami Borodovszkij késével mindössze 28 perc alatt pontosan úgy sikerült, ahogy azt a régiek csinálták. Az egyetlen megválaszolatlanul maradt kérdés: milyen altatót, vagy fájdalomcsillapítót adtak a betegnek a műtét idejére?

Kép: Wikimedia.Commons

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez