Kard és hajtű – meleg szamurájok a régi Japánban

Nemrég egy japán TV műsor a történelem egy érdekes szeletével foglalkozott: Az Edo kori meleg szamurájok témája került terítékre. A statisztika sokkalta a japán nézőket, de rengeteg bizonyíték igazolta, hogy 1400 és 1900 között rengeteg meleg szerelmes volt a szamurájok közt.

Kezdetben az egész egyfajta fantáziálás volt az uralkodó osztályban, ami aztán elterjedt a csatatéren a férfiak között. A katonák egyszer csak elkezdtek érzelmileg belekeveredni a dologba, és az egész kezdett szétesni. Igazság szerint már az ezredforduló óta voltak ilyen esetek, hasonlóan az ókori társadalmakhoz, ahol a nemesek rabszolgákkal létesítettek szexuális kapcsolatot. A 15. századra a szamuráj osztályokban is megjelent a vágy. Ez idő tájt jelent meg az érdekes szofisztikált kifejezés a homoszexuálisokra: sudó (衆道), később a vakasudó (fiatal homoszexuálisok: 若衆道).

A 16. században a hadat viselő államok hadseregének tábornokai gyakran tartottak maguk mellett vonzó fiatal férfiakat, hogy amikor szükséges, kiengedjék a fáradt gőzt. Ez egy meglehetősen széles körben elterjedt gyakorlat volt a hadurak között, ami egészen új alapokra helyezheti a korról készült televíziós drámák történeteit. Persze nem mindenki csatlakozott a sudó mozgalomhoz. Micumasza Ikeda, a Himedzsi vár ura a 17. század elején szigorúan anti-sudó politikát folytatott.

Az viszont bizonyos, hogy a fogva tartottakkal, rabszolgákkal létrejött szexuális kapcsolatokat nem a romantika táplálta.

A sudó elbeszélése - 1661
A sudó elbeszélése – 1661

A háborúnak vége…

Mivel a hadviselő államok konfliktusai a végéhez közeledtek, a csatatéren a homoszexuális fiúk teljesen feleslegessé váltak. Néhányan veterán azonban megszokta a férfi kapcsolatokat (dansoku), így nem volt hajlandó elengedni eme szokását.

A danshoku szintén a férfi-férfi kapcsolatokra utal, ami ha az írásjegyeket nézzük, a férfi és a szín írásjegyéből áll.

danshoku

A békeidőben azonban változások következtek be. Az eredeti úr-rabszolga viszony helyett a kölcsönös kapcsolatok lettek jellemzők. Mindezek ellenére az ázsiai társadalmakban megszokott alá-fölérendeltség az ilyen kapcsolatokban is megmaradt, sőt számított. Kinek magasabba a munkahelyi, vagy társadalmi rangja stb.

Míg valakit meg nem gyilkolnak…

Japánban a homoszexualitás gond nélkül folyt az 1700-as években, de ezen a ponton valaki túl messzire ment. Voltak ugyanis olyanok, akik számára a szexpartner, vagy a nemi identitás fontosabbá vált, mint a Sógun. Ennek az lett az eredménye, hogy egyesek erőszakot alkalmaztak valamely sérelem megtorlásaként. A szerelmi háromszögek gyakran vezettek kettős emberölésekhez, vérbosszúhoz, megölt szeretőkhöz. A dolog később komoly társadalmi problémává nőtte ki magát, így néhány fejedelem intézkedéseket kezdeményezett, hogy régiójukban lesújtsanak a sudóra. Azonban az idő is elvégezte ezt a munkát, ugyanis az Edo kor végére a sudó fokozatosan ment ki a divatból, a 19. századra pedig el is tűntek a szamurájok.

cenhiroshige-shunga3

Így terjedt el, és ért véget a homoszexualitás divatja Japánban. Manapság is persze sok meleg férfi van, de sokkal zárkózottabb módon élik meg orientációjukat, mint régen. Manapság sokan furcsán tekintenek rájuk. A japán történelem kis szelete talán azt mutatja meg, hogy az idő jelentős változásokat hozhat a akár a nemi szerepekhez, szexualitáshoz való hozzáállásban. Ki tudja, mit hoz a jövő?

(Fotó:Wikipedia)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez