Willke az 1960-as évek végén csatlakozott az anti-abortusz mozgalomhoz. Szülészként nem is praktizált tovább, hivatását háziorvosként folytatta még néhány évig. Feleségével, aki ápolónő volt, közösen alapítottak lakóhelyükön, Cincinnatiben egy abortuszellenes szervezetet. Az 1970-es években hevesen tiltakoztak a Legfelsőbb Bíróság döntése ellen a Roe kontra Wade ügyben, amely legalizálta az abortuszt az Egyesült Államokban.
Több békés tüntetést is szerveztek abortuszklinikák elé. Az erőszakos megnyilvánulásokat viszont mindig ellenezték, és elhatárolódtak azoktól, akik ilyesmit követtek el a mozgalom nevében. Egy volt kollégája szerint Willke remekül tudott kommunikálni a tömegekkel, és pontosan tudta, hogyan adhatja át hatékonyan üzenetét. Később a Jog az Élethez Nemzeti Bizottság (NRLC) elnöke is volt néhány évig: ez a legnagyobb, és legrégebben működő abortuszellenes szervezet az országban. Élete során végig a mozgalom egyik szószólója maradt.
Hírhedt teóriája szerint nemi erőszak esetén a nők nagy valószínűséggel nem eshetnek teherbe. Erről az elméletéről először 1971-ben, feleségével közösen írt könyvében értekezik. Később máshol is kifejtette nézeteit. Állítása szerint a nőket olyan szintű sokkhatás éri nemi erőszak esetén, hogy ezalatt a testük nem a megszokott módon működik, és a megtermékenyítés ezért nem is lehetséges. Az évek során rengeteg kritika érte az állításait. Bírálói szerint minden tudományos magyarázatot nélkülöz ez a teória, és a biológia alapvető tényeit hazudtolja meg vele.
Willke egészen élete végéig kiállt elvei mellett, és soha nem változott meg a véleménye az abortuszról. A terhességmegszakítás széleskörű elterjedése és legalizálása szerinte már odáig fajult, hogy gyermekek nyílt megöléséről van szó. A néhai orvos azt jósolta, hogy amint az átlagemberek is ráébrednek erre, országszerte egyre jobban nőni fog az általános felháborodás a jelenséggel szemben.
(Fotó: Europress/Getty Images)