A 101-es amerikai ejtőernyős hadosztály levonta lobogóját Libéria fővárosában, ahol hat hónapon át irányította az Ebola elleni küzdelmet. Amerikai katonák tartották fenn a rendet a pánikba esett országban, ők szállították az orvosokat és az ápolókat a járvány sújtotta körzetekbe. Ezenkívül kórházak és rendelőintézetek építésében vettek részt a marcona katonák, akik Obama elnök utasítására repültek Libériába. Az USA és Libéria között különleges érzelmi kapcsolat van, hiszen az afrikai államot olyan fekete rabszolgák számára alapították meg a XIX-ik században, akik inkább visszamentek Afrikába, semmint hogy a fehér uraknak dolgozzanak az amerikai Délen.
“Nem csak az Ebola-áldozatok számának a csökkenése jelzi, hogy eredményesen dolgoztunk, de az is, hogy az élet újra normális lett Libériában” – így értékelte a helyzetet az ejtőernyős hadosztály parancsnoka. Gary Volesky tábornok arra célzott elsősorban, hogy február 16- án újra megnyitották az iskolákat Libériában, ahol az Ebola-járvány miatt szünetelt az oktatás.
A járványnak több mint 9000 halottja volt Nyugat Afrikában, ebből több mint 4000 Libériában. Ellen Johnson Sirleaf asszony, Libéria elnöke, akit fogadott Barack Obama is, egész Afrika nevében megköszönte az USA segítségét a Kongresszusban. Libérián kívül különösen Guineában és Sierra Leoneban volt sok áldozat. A három kis koldusszegény afrikai állam most abban reménykedik, hogy komoly pénzügyi támogatást kap Amerikától és az Európai Uniótól, hiszen saját erejéből képtelen lenne megbirkózni egy újabb Ebola-járvánnyal, amely a globalizáció miatt akár az egész világot fenyegetheti.
Fotó: Europress AFP Images