Ezentúl bűnténynek számít Egyiptomban, ha valaki nem tiszteli a himnuszt, a zászlót és a rajta lévő sast. Ezek az ország állami és nemzeti jelképei, és ezért nagyra kell becsülni és értékelni őket. Ezt mondta az államfő szóvivője, amikor ismertette Manszur új elnöki rendeletét. Akik megsértik a nemzeti lobogót, vagy ülve maradnak a himnusz alatt, egy év börtönt kaphatnak, vagy 30 ezer egyiptomi fontot fizethetnek. Ez nagyjából 930 ezer forint. A zászlóhasználat mikéntjét is szabályozta a leköszönő elnök. Tépett, színét vesztett lobogót használni tilos, mint ahogy “nem helyénvaló” célra sem szabad felhúzni vagy lengetni a lobogót. Hogy ez konkrétan mit jelent, azt nem fejtette ki. Viszont azt igen, hogy jelszavakat, fotókat vagy rajzokat nem szabad a zászlóhoz csatolni.
Az elmúlt több mint három évben, vagyis a Mubarak elleni felkelés óta elég hányatott volt az egyiptomi zászló sorsa: vélhetően ez vezetett a mostani szigorhoz. Tüntetéseken több lobogót is széttéptek, és az egyes politikai erők zászlajára cseréltek. Ami pedig a többi nemzeti jelképet illeti: volt olyan, hogy az alkotmány vitájában az iszlámista parlamenti képviselők nem voltak hajlandók felállni a himnusz alatt. Azt mondták, ekkora tisztelet csak Istent illeti meg.
A mostani elnökválasztáson, meg már a korábbi tüntetéseken is, mindenhol lehetett látni a piros-fehér-fekete nemzeti trikolort. Az üzletek kirakatai egyiptomi zászlókkal voltak teli, ennek a színeit festették a gyerekek arcára a szülők, és Kairó tele volt kis műanyag lobogókat kínáló árusokkal.