A Dél-kínai-tenger területi vitáival az e térségben kiéleződött feszültséggel foglalkozik az International Crisis Group ( ICG) most közzétett elemzése. Ez arra a következtetésre jut, hogy a kínai területi követelések mögött ellentmondásos gyakorlati politika áll. A legutóbbi példa a Fülöp-szigeteki homokzátonynál kialakult helyzet. Nemcsak a külügy és a hadügy nyilatkozataiban voltak ellenmondások, hanem következetlenek voltak a gyakorlati lépések is. A kínai halászokat kísérő őrhajók, illetve a kínai haditengerészet járművei szinte egymást akadályozták. Tényleges összecsapásra szerencsére nem került sor, a Fülöp-szigetek is inkább csak az erődemonstráció kedvéért küldte a helyszínre egy hadihajóját. De közben Manila világossá tette, hogy a területi vitákban számít az Egyesült Államok támogatására. És ezt napokon belül közös hadgyakorlattal demonstrálták. Ugyanezt az utat választotta Vietnam is, amelynek kikötőiben újra megjelentek az amerikai hadihajók és volt egy rövid, igaz csak mentőakciókat imitáló, közös gyakorlat is. Kína viszont csak azt hangoztatja, hogy a területi viták kétoldalú kérdések, amelyekhez az Egyesült Államoknak és a nemzetközi szervezeteknek semmi közük. Kína öt délkelet-ázsiai országgal áll vitában, a Dél-kínai- tengeren lévő szigetek, szigetcsoportok hovatartozása a tét. Némelyik régióban nemcsak jelképes szuverenitásról, hanem tenger alatti olaj- és földgáz lelőhelyekről is szó van. A viták és a kisebb incidensek egyre gyakoribbak és eszkalációval fenyegethetnek, írja az ICG tanulmánya, amely különösnek tartja, hogy Kína egyelőre még nem dolgozott ki következetes stratégiai és politikai irányvonalat a területi viták kezelésére és esetleges megoldására.(BBC)