Szembe kell néznünk Kína változásaival: kínai vásárlók sem elégednek már meg a gyenge minőségű termékekkel, a minőségi árut keresik, ezért hajlandóak is többet fizetni. A magyar cégek csak egymással, a szomszédos országok vállalkozásaival összefogva, szövetségben tudják kielégíteni a hatalmas piac igényeit, vagy a luxustermékekre kell koncentrálniuk. A brand kialakítása nagyon fontos, a külföldi termékek népszerűbbek a hazainál. Az építőipari termékekre, zöld beruházásokra, alternatív energia felhasználását segítő eszközökre, technológiára, biotechnológiára van igény. A cégeknek tudniuk kell, hogy a kínai piac meghódítása siker esetén kifizetődő,de sok pénzt, sok időt igényel.
A Piac és Profit, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara május 14.-én konferenciát szervezett Üzlet a kínaiakkal itthon és Kínában címmel. Az előadók az érintett intézmények részéről, illetve a magánszektorból érkeztek. Az előadók sok információval látták el a kínai piacra vágyó hazai vállalkozásokat.
Kína gazdasága rohamtempóban fejlődik. Az Európát mélyen érintő recesszió csupán a gazdasági növekedés lassulásában jelentkezett az országban. A legfejlettebb, legsűrűbben lakott területek a tengerparti régiók. A kínai fogyasztók jelentős része igényesebb lett, már nem lehet eladni a gagyit. A mítosz, hogy külföldi áru jobb minőségű, még mindig él a kínai fogyasztók körében. A luxustermékek iránti kereslet megnőtt, gyakori tapasztalat, hogy a drágább árut sokkal könnyebb eladni.
A központi kormányzat – hazánkkal szemben – hosszú távú gazdasági stratégiát alakít ki és ez alapján fejleszt. A politika által vezérelt gazdaságot felváltotta a gazdaság-vezérelt politika. Az aktuális ötéves terv kiemelten fejleszti a belső, elmaradottabb régiókat, emellett nagy hangsúlyt fektet a belső piac ösztönzésére, az életszínvonal javítására, valamint a korrupció visszaszorítására.
Az ország nagy mennyiségben kénytelen kőolajat exportálni, ezért arra törekszik, hogy az olaj-felhasználást alternatív energiával váltsa ki. Leginkább a napenergia felhasználását fejlesztik. A konferencián résztvevők többsége úgy véli, hogy a hagyományos exporttermékek mellett a high tech temékekben, a biotechnológiai termékekben, a megújuló energiában, a zöld típusú beruházásokban és a mezőgazdasági fejlesztésekben van értékesítési lehetőség.
Takács Szabolcs, a külügyminisztérium ázsiai főosztályának vezetője felvázolva a kínai-magyar kapcsolatok elmúlt évtizedeket jellemző alakulását, s jelezte, hogy feladatuk olyan környezet kialakítása, amely segítheti az üzleti megállapodásokat. Ezzel kapcsolatban kézzelfogható eredményeket nem ismertünk meg.
Orosz György, a Nemzetgazdasági Minisztérium külkereskedelmi főosztályának vezetője emlékeztetett arra, hogy mióta a kétoldalú kapcsolatok kormánybiztosává nevezték ki Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, komoly intézményrendszer jött létre a kapcsolatok erősítése érdekében. A kormány által elfogadott Keleti Nyitás stratégiával összhangban Kínát kiemelt külgazdasági partnernek tekinti a kormány. Orosz György utalt továbbá arra is, hogy a kis- és közepes vállalatok támogatása fontos a kormány számra. Mindkét előadó nagy tervekről beszélt, de konkrétumokat, hasznos információkat, a kkv-kat valóban segítő tevékenységeket nem ismerhettünk meg – legalábbis a közszféra által.
Wang Honglian, a budapesti Kínai Nagykövetség gazdasági tanácsosa szerint a jó minőségű szarvasmarha- és mangalica-hús népszerű lenne a kínaiak körében. A pálinka és a szalámi sikerében nem bízik. A pálinkák nálunk jellemzően gyümölcspálinkák, nagyon eltérnek az általuk fogyasztott tömény italoktól. A szalámi túl zsíros a kínai vásárlóknak, akik egyrészt figyelnek az egészséges étkezésre, másrészt tradicionális étkeik is sokkal zsírszegényebbek a magyar konyha remekeinél.
Kiemelte, hogy Magyarország egyik legnagyobb erőssége tudásbázisa, az innováció, a találmányok, melyek alkalmazásához jellemzően hiányzik a tőke. Kínában viszont a befektethető tőke rendelkezésre áll, ezen a vonalon érdemes lenne elindulni.
A kínaiakkal folytatott kommunikációról szólva figyelmeztetett arra, hogy míg a nyugati kultúrában az e-mailezés bevett gyakorlat, Kínában a telefonos beszélgetést jobban preferálják.
Sárkány Márta, a Sárkány Informatikai Zrt. vezérigazgatója beszámolt Kínára összpontosuló piackutatásuk eredményeiről. Tapasztalataik szerint a 20-30 éves korosztály angolul jól beszél, nyitott a külföldiekkel szemben, Magyarországgal kapcsolatban legtöbben Budapest látnivalóit ismerik (a Love affair című francia film jóvoltából), emellett a borok és a fürdők hírneve jutott el hozzájuk. A 40-50 éves korosztály zárkózottabb, bizalmatlanabb, nyelveket nem nagyon beszél. A korábbi tradíciók, mint a szülők tekintélye a családban, erősen érvényesülnek ma is. Magyarországról tudja, hogy korábban a szocialista blokk tagja volt, illetve a közös mongol ősök is kapcsolódási pontot jelentenek. Nagyon fontos ’kínaiul’ kommunikálni, vagyis a kínai igényeket és kulturális sajátosságokat figyelembe venni a termékfejlesztésnél és a marketingkommunikációban. Célszerű olyan termékkel megjelenni, ami újdonságot jelent a piacon. Magyarország kapacitása kicsi a kínai piachoz, a tömegtermékek forgalmazása ezért nem ésszerű.
Beton, bor, brand hármasát ajánlotta: a rendkívül nagy ütemű fejlődés miatt az építőipari anyagokra nagy igény van, bár itt a nagy súly miatt e téren kérdéses a gazdaságosság. A magyar bor forgalmazásának az ötlete sokszor elhangozott, de ehhez elengedhetetlen az összefogás és a közös exportálás, mert egy-egy borászat kapacitása messze alul marad a felvevőpiac nagyságának. A vízügy területén az összefogás működőképesnek bizonyult. hogy ne fordítsák le kínaira a nevet, teremtsenek brandet, hiszen a külföldi áru népszerűbb a hazainál. Helyben gyártani érdemes az alacsony költségek miatt. A kommunikáció főszabálya: Kínában, kínaiul kell kommunikálni, azaz figyelembe venni a kínai specialitásokat, kulturális sajátosságokat.
Nagyon fontos feladat lenne az országimázs formálása, erősítése. A Budapest – get engaged című rövidfilmnek például nagy sikere volt a nézők körében, elismeréssel tekintették meg a találmányok sorát, és a népi motívumokra épülő zenének is nagy sikere volt.
A kínai partnerrel való kommunikációban rendkívül fontos a kínai személyiség-lélektan tanulmányozása. A tárgyalásokra nagyon alaposan felkészülnek a kínai partnerek. Nagyon fontos ismeretségen keresztül keresni a kapcsolatot, az ajánlás sokat segíthet. A megfelelő külföldi partner megtalálása elengedhetetlen, különben sok pénzt költ a semmire az ember. A tárgyalástechnika kapcsán érdemes tudni, hogy Kínában a figyelem jele, ha valaki előre csúszik a székben. A kínaiak általában falat építenek, érzelmeket nem árulnak el, ami egy európai számára zavarba ejtő lehet. A kikerülő válasz Sárkány Márta tapasztalatai szerint a visszautasítást jelenti, ezt általában nem mondják ki. A vezetői rétegben korosztályváltás zajlik, a fiatalok is egyre több lehetőséget kapnak. A nők jól érvényesülnek és a női vezetőket tisztelettel fogadják. A szívességbank jól működik, a szívességek adását-kérését alkalmazzák, egyensúlyra törekednek ebben.
Az ivóvízbázis fejlesztése, az energetikai fejlesztések, a high-tech iparágak kínálják a legjobb belépési lehetőségeket a magyar kis- és középvállalkozások számára” – mondta el Forintos Róbert, a Tradeland Kft. ügyvezető igazgatója az összejövetelen. Kínai jogot kell figyelembe venni – csak ez lehet ugyanis betartatni. Előre fizetés esetén banki garanciát kell kérni. A jüan erősödik a dollárral szemben, célszerű ezt használni: Magyarországon a Bank of China, Unicredit bank kínál jüan alapú számlát. Figyelmeztetett, hogy sokszor előfordul, hogy pontatlan számlát, vagy szerződést küldenek, általában nem a rossz szándék vezérli őket, hanem a jó lesz így is-attitűd. Ez jellemző mentalitás Kínában.
Dr. Zebegnyei Ádám, a Yingke Várnai Ügyvédi Iroda munkatársa hangsúlyozta, hogy a cégalapítás sokkal lassabb és drágább, mint hazánkban. A költségek nagyjából 700-800 ezer Ft-ot jelentenek, plusz a papírok fordításának költségei. Időben legalább 2-3 hónap, de akár 6-8 hónap is lehet a procedúra.
A tevékenységi kör-váltás szintén drága és nehézkes. Kínában négyféle kategóriát határoztak meg a tevékenységi köröket illetően: három kör szerepel a katalógusban, mely ezeket ismerteti: támogatott, korlátozott, tiltott – ami kimaradt a katalógusból, engedélyezett. Ezt a katalógust mindenképp tanulmányozni kell, hiszen sok tevékenységet nem engedélyez a törvény a külföldieknek
Cég székhelye lakóingatlan nem lehet. Egy címre csak egy cég lehet bejegyezve. A kínai cégeknek egy hivatalos bélyegzője van, és egy törvényes képviselője, aki jogosult a cég nevében jogi nyilatkozatokat tenni. Ez egy vegyesvállalat esetében a partnerek között neuralgikus pont lehet. Elengedhetetlen a partner háttérellenőrzése, a jogi, műszaki háttér vizsgálata, üzleti audit. Írott szerződésre mindenképp szükség van. Jó érv a partnernek, hogy hibátlan teljesítés esetén a szerződés nem okoz hátrányt az eladónak. Gyakran előfordul a nem teljesítés. A vitarendezésnél a kínai jog van érvényben, a tárgyalások természetesen kínai nyelven folynak. Számítani kell arra, hogy nem lesz peren kívüli egyezség. A bírósági döntés után a győztesnek külön kezdeményeznie kell a végrehajtási eljárást. Más országok bíróságainak döntését nem szeretik végrehajtani a kínaiak, ez nagyon nehézkesen történik meg.
Szerződéseknél gyakran előforduló csalás az e-mailben történő értesítés, melyben közlik, hogy a cég adószáma megváltozott, az alábbi számra utalja az árukért fizetendő összeget. Ennek még akkor sem szabad bedőlni, ha ugyanarról a címről jön és ugyanolyan a levél arculata, mint az eredeti. Ilyen esetben fel kell hívni az eladó céget, hogy megbizonyosodjon róla a vásárló, valóban ők változtattak
Pető Ernő a ChinaCham Hungary Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke Magyarországot ajánlani a kínaiaknak, mint piacot, bűn. Kínai napelemekre az Egyesült Államokban 50%-os büntetővámot vetnek ki, ezért nagy üzleti lehetőséget jelentene, ha a kínai termékeket Magyarországon szerelnék össze, így már EU-s árunak minősülne, és nem vonatkozna rá a büntetővám. Sok probléma van a kínai áruk magyarországi vámkezelésével: emiatt Pető szerint hibás a vámhatóság és a kínai beszállítók is. Ezen a helyzeten javítani kell. „Olyan szolgáltatást kell nyújtanunk, hogy az árutulajdonosok szívesen hozzák Magyarországra az árujukat, itt léphetnek be a kkv-k a versenybe” – emelte ki Pető Ernő. Hazánknak – kis ország lévén – együtt kellene működnie a szomszédos országokkal.
Takács Zsolt, a budapesti Chinamart ügyvezető igazgatója szerint Magyarország és Kína között kiválóak a diplomáciai kapcsolatok, azonban a gazdasági kapcsolatok meglehetősen gyengék. Azt ajánlotta, hogy a kereskedő ne feltétlenül a gyártóhoz forduljon, különösen abban az esetben, ha nem jelentős mennyiségű áru vásárlásáról van szó, hanem forduljon a nagykereskedelmi piachoz.
„Nem a nagyvállalatokkal, hanem elsősorban a kínai kis- és középvállalatokkal kellene a magyar cégeknek kapcsolatokat keresnie” Komoly üzleteknél érdemes európai közvetítő cégeket igénybe venni. A felmerülő kérdésre, hogy miért kell kimenni Kínába az árubeszerzés érdekében, azt a választ adta, hogy ha ők hozzák, azt kapjuk, amit ők akarnak eladni.
