A konzervatív politikus hétfőn még arról beszélt, hogy a náci Németország alkotmánya ötleteket adhat a japán alkotmány reformjához.
Japán mostani alkotmányát amerikai jogászok dolgozták ki a háború után. 1947-ben fogadta el a japán parlament a “békealkotmányt”. Ez kizárja azt, hogy japán fegyveres erőt vessen be külföldön. Minthogy a második világháború idején a japán hadsereg példátlan brutalitással lerohanta Kelet-Ázsia nagy részét, a békealkotmány megnyugtatóan hat a szomszédokra.
Alig hangzott el a japán miniszterelnök helyettes célzása a náci alkotmányra, máris bíráló kampány indult el: különösen Dél -oreában és Kínában reagált hevesen a sajtó. De a Simon Wiesenthal központ is jelezte: “a náci alkotmány egy szempontból lehet csak tanulságos: mi az, amit nem szabad csinálni!”
A kritikus kampányra válaszul állt a nemzetközi sajtó elé Aso Taro:” rendkívül negatív véleményem van a náci rendszerről és annak alkotmányáról. Az semmiképp sem lehet pozitív példa a japán alkotmány reformja szempontjából.”- hangsúlyozta a kormányfő helyettese, aki egyébként pénzügyminiszter is.
Korábban miniszterelnök is volt, és éppúgy, mint Abe Sinzo többször ellátogatott abba a szentélybe, ahol azok hamvait őrzik akik “életüket adták Japánért”. Minthogy háborús bűnösök is vannak itt, ezért az ilyen megemlékezés tiltakozó kórust vált ki Ázsia sok országában: mindenekelőtt a két Koreában és Kínában.
Legutóbb amikor Abe Sinzo kormányfő csúcstalálkozót javasolt Hszi Csinping kínai államfőnek a pekingi sajtó sietett jelezni: mindenféle párbeszéd előfeltétele az, hogy Abe Sinzo miniszterelnök ne látogasson el a szentélybe! Japán alkotmányának reformja Abe Sinzo egyik bevallott célja ám a világ éberen figyel, hogy a távol-keleti szigetország “valóban semmilyen ihletet se merítsen a náci Németország alkotmányából”, mert az a világháborúhoz vezetett el.