Vajon ki lesz Irán következő vezetője?

Szeptember elején nagy meglepetést okozott Iránban, amikor Ali Khamenei, Irán jelenlegi Legfelsőbb Vezetője, olyan bejelentést tett, miszerint komoly sebészeti beavatkozáson volt túl és imádkozzanak érte az ország lakosai. Azonban csakhamar elindultak a találgatások: vajon ki lesz az utódja?

A perzsa állam vezetése és politikusok, köztük Hasszán Róháni is, egymás után látogatják meg a hetvenöt éves ajatollahot a kórházban és raknak fel egy közös fényképeket a kórházi ágyban fekvő Ali Khameneiről. Még Mahmud Ahmadinezsád, az előző iráni elnök, akinek különösen rossz volt a viszonya az iráni vezetővel, is meglátogatta őt és jobbulást kívánt Khameneinek a Facebook-oldalán.

Már évek óta pletykálták és hangoztatták a perzsa társadalomban, hogy Khamenei állapota évről évre romlik és előbb-utóbb ki kell jelölni az utódját, ami bizonyos szempontból sokkal fontosabb, mint az, hogy kit választanak meg Irán elnökének. Ali Khamenei szeptemberi prosztata műtétje nem tartott tovább fél óránál és a végig ébren volt, s hamar fel is felépült, de mégis sokak szerint ez már annak a jele, hogy hamarosan nem fogja tudni ellátni a feladatát és szükség van arra, hogy “kijelöljék” az utódot. Ám az már egy rendkívül izgalmas és egyben nehéz kérdés, hogy ki vezeti majd Iránt Khamenei után.

Iránnak eddig két Legfelsőbb Vezetője volt: Ruhollah Khomeini, aki megalapította az Iráni Iszlám Köztársaságot és 1989-ben meghalt,valamint Ali Khamenei. Azonban az ő hatalomra kerülése egészen érdekes, hisz nem volt vezető egyházi személyiség Iránban, s inkább a Forradalmi Gárdához állt közel, mintsem Khomeinihez, sőt keményen bírálta az előző ajatollahot az iraki-iráni háború miatt.

Az államfőt a Szakértők Tanácsa választja meg, akik viszont mind a „régi teokratikus iskola” növendékei és még Khomeini ültette be őket a tanácsba. Habár először a Forradalmi Gárdának nem volt nagy szerepe az iráni politikai rendszerben, de azóta erős pozíciókat szerzett az államvezetésben, s kétségtelen, hogy lesz egy-két szava az új Legfelsőbb Vezető személyével kapcsolatban.

Eddig az iráni sajtó és az ellenzékiek egy „kijelölt utódról” tudott, de  Reza Káni júniusban kómába esett a szívproblémái miatt és lényegében „csendesen lemondatták” a Szakértők Tanácsának éléről. Emiatt még több spekuláció és találgatás látott napvilágot, hogy akkor ki lesz az új Legfelsőbb Vezető. Az új utód kiállítását nagyon nehezíti, hogy maga Khamenei is „egységre szólított fel a tanácsban” és még mindig nem nevezte meg utódját, vagy kikerüli az ezzel kapcsolatos kérdéseket. 

A potenciális jelöltek között van Hásemi Shahrúdi, az egykori iráni igazságszolgáltatás elnöke, aki most „Káni nevében” vezeti a Szakértők Tanácsát. Habár nyilvánosan nem áll ki mellette, de Khamenei  őt támogatja, mivel „ellenpólust jelent” a Forradalmi Gárdával szemben. Az iráni szakértők és elemzők szerint szóba jöhet még Akbar Hasemi Rafszandzsani, aki már 1979 óta igazi veterán az iráni politikában, és 1989-1997 között az ország elnöke volt. Csakhogy vele kapcsolatban túl sok ellenző és bíráló akad mind a mérsékeltek, mind a konzervatívok táborában.

A harmadik jelölt Sádek Laridzsani, aki jelenleg a bíróságok vezetője. Családjában számos politikus található: az egyik bátyja a parlament szóvivője, egy másik pedig képviselő, s unokatestvérei közül az iráni Forradalmi Gárdában is töltenek be fontos pozíciókat. Ugyanakkor pont ezek miatt alacsony a támogatottsága az iráni ajatollahok és vallásos réteg körében.

„Bárkit választanak meg, lényeg az egyensúly, amely nem borulhat fel, különben zavargások, vagy akár polgárháború törhet ki az országban. Teherán 2009-ben megtapasztalhatta mit jelent, hogyha felborul az egyensúly és milyen következményekkel jár az országra nézve.” – nyilatkozta Abbász Milani, a Stanford Egyetem iráni tanszékének igazgatója. „Mindegyik oldal olyan jelöltet szeretne, aki az ő elképzeléseiket valósítja meg és csökkenti a többi oldal befolyását. Ugyanakkor egy tekintetben egy hallgatólagos konszenzus van a klérus, a Forradalmi Gárda, a Szakértők Tanácsa és a konzervatívok között: nem lehet mérsékelt jelölt, ellensúlyozni kell Hasszán Róháni  mérsékelt politikáját.”

(Visited 2 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez