Egyre feszültebb a helyzet a Kongói DK és Ruanda között. Ruanda ENSZ nagykövete nemrég New-Yorkban azt mondta, hogy a kongóiak „átlépték a vörös vonalat”. A ruandaiak azt mondják: a kongói hadsereg által végrehajtott tüzérségi támadásban egy ruandai nő meghalt, több lövedék Ruandában csapódott be. A ruandaiak szerint a kongóiak provokálnak, szándékosan lőttek át a határon, ami tűrhetetlen. Állítólag 23 lövedék csapódott be Ruanda területén.
A térségben harcoló kongói hadsereg parancsnoka azt közölte, hogy nagy valószínűséggel a lázadók voltak azok, akik átlőttek Ruandába. Ban Ki Mun ENSZ főtitkár egyébként az incidens után telefonon beszélt Kagame ruandai elnökkel.
Az M23 jelezte, a kinshasai vezetéssel van elszámolnivalója, szerinte a kongói vezetésnek nem lenne szabad Ruandát is belesodornia a fegyveres krízisbe. Az M23 azt is cáfolta, hogy ruandai katonák harcolnának a soraiban. A kongói információs miniszter ugyanis nemrég azt mondta, hogy körülbelül 300 katonával támogatja a ruandai vezetés az M23-at. A ruandai kormány is cáfolta a vádakat, közben szemtanúk azt jelentették, hogy a ruandai hadsereg komoly erőket vont össze a határ közelében.
A dél-afrikai vezetés felszólította az M23 lázadókat, hogy ne merészeljék megtámadni Gomát, amely Észak-Kívu közigazgatási központja. Dél-Afrika katonákat állomásoztat a térségben, az ENSZ békefenntartó kötelékében szolgálnak.
A lázadás még 2012 áprilisában robbant ki Észak-Kivuban. Azóta legalább 800 ezer ember menekült el a térségből. Az M23-nak egyébként 2012 novemberében egy rövid időre sikerült elfoglalnia Gomát, de nemzetközi nyomásra fegyveresei elhagyták a várost. Az M23 azért lázadt fel, mert a kinshasai vezetés nem teljesítette a 2009. március 23-i béke-megállapodásban foglalt feltételeket. Az M23-ban elsősorban tutszik szolgálnak. Ruandában a tutszik vannak hatalmon, akik ellen a hutuk 1994-ben népirtást hajtottak végre Ruandában.