KÍNA ÚJABB ÓRIÁSI LÉPÉST TESZ AZ ATOMENERGIA FEJLESZTÉSÉBEN: NYOLC ÚJ REAKTOR ÉPÍTÉSÉT HAGYTÁK JÓVÁ
Kína tovább gyorsítja atomenergia-programját: az Állami Tanács jóváhagyta új nukleáris reaktorok építését, amelyek a következő években jelentősen növelhetik az ország tiszta energiatermelő kapacitását. A beruházások összértéke megközelíti a 160 milliárd jüant, vagyis mintegy 24 milliárd dollárt.Az új atomerőművi blokkokat Kína több tengerparti régiójában építik meg, köztük Zhejiang, Guangdong, Liaoning és Shandong tartományokban. A fejlesztések célja, hogy az ország hosszú távon csökkentse a fosszilis energiahordozóktól való függőségét, miközben biztosítja a gyorsan növekvő ipari és lakossági energiaigényt.
A tervezett egységek között több olyan blokk is szerepel, amelyet kínai fejlesztésű, harmadik generációs technológiával szerelnek fel. Ezek közé tartozik a Hualong One típusú nyomottvizes reaktor, amelyet Kína saját nukleáris iparának egyik legfontosabb exportképes technológiájaként tart számon.Kína az elmúlt években példátlan ütemben bővítette atomenergia-kapacitását. Az ország 2022 óta minden évben legalább tíz új reaktoregység építését engedélyezte, ami világszinten egyedülálló fejlesztési tempónak számít.
A mostani beruházások egy nagyobb stratégia részei, amelynek célja, hogy Kína 2030 körül elérje szén-dioxid-kibocsátásának csúcsát, majd fokozatosan csökkentse a kibocsátást. Az atomenergia ebben kulcsszerepet kap, mivel az ország szerint stabil, nagy mennyiségű, alacsony kibocsátású villamosenergia-termelést biztosíthat.A kínai atomenergia-kapacitás várhatóan tovább növekszik a következő évtizedben. A kormány célkitűzései szerint az atomerőművek beépített teljesítménye 2030-ra jelentősen meghaladhatja a jelenlegi szintet.
A fejlesztési program nemcsak energiabiztonsági kérdés Kína számára, hanem iparpolitikai stratégia is. Az ország célja, hogy a nukleáris technológiák, a reaktorgyártás és az energetikai infrastruktúra területén is vezető szereplővé váljon.A több tízmilliárd dolláros beruházások ugyanakkor komoly kihívásokat is jelentenek: a nukleáris biztonság, a hulladékkezelés és a hosszú távú üzemeltetés továbbra is kiemelt fontosságú kérdések maradnak.