Nigéria jobban teljesít

A nigériai statisztikai hivatal új számítási eljáráson alapuló adatai alapján Nigéria elhódította Dél-Afrikától a kontinens legnagyobb gazdaságának kijáró rangot – közölte Ngozi Ikonjo-Iweala pénzügyminiszter vasárnap.

Nigéria bruttó hazai terméke (GDP) 2013-ban az új számítási eljárás szerint 80,3 ezer milliárd naira, azaz 509,9 milliárd dollár volt, közel kétszerese a korábbi eljárással kalkulált 42,3 ezer milliárd nairának. Az IMF számításai szerint a nigériai GDP 292 milliárd dollár, Dél-Afrikáé pedig 353 milliárd dollár.

Az új számítási eljárástól persze Nigéria még nem lett “gazdagabb”, változtatás mindössze tisztább képet teremtett. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem még messze nem éri el a dél-afrikait, hiszen 1555 dollárt tesz ki a 170 milliós országban, szemben a 48 milliós déli ország 7336 dollárjával.

Az új számítás olyan korábban figyelmen kívül hagyott gazdasági ágazatokat is bevon a számításba, mint például a távközlés, az informatika, a zeneipar, a légiközlekedés, az internetes kiskereskedelem, a turizmus, valamint a “Nollywood” filmgyártás.

Ezek a kategóriák nem szerepeltek az 1990-ben kidolgozott eredeti GDP-számítási eljárásban, amikor még mindössze 300 ezer telefonvonal létezett az országban. Mostanra Nigériában 100 millióra duzzadt a mobiltelefont használók száma. A katonai diktatúra 1999-es vége óta kialakult demokratikus környezetben a virágzó mezőgazdaság és turizmus is nagyban hozzájárul már az ország gazdasági teljesítményének a növekedéséhez.

Az átállás elemzők becslése szerint 60-70 százalékkal növelte meg a nigériai gazdaság tőkeértékét. Ghána bruttó hazai terméke is nagyjából hasonló mértékben növekedett az új statisztikai eljárásra való átállás után 2012-ben. Statisztikai metódusának modernizálására készül Kenya és Zambia is.

Az átállás a külföldi befektetők számára is tisztább képet teremt. Miközben az állami bevételek túlnyomó része, mintegy 80 százaléka továbbra is az olajiparból származik, az arány folyamatosan csökken a rohamosan fejlődő mezőgazdasági és távközlési ágazatok, illetve a szolgáltatóipari szektor javára. Az új statisztikai eljárás alapján már az is érthetővé válik, hogy miért is a belső keresletre támaszkodó gazdasági növekedést “teszik meg” az alapkezelők Nigériai befektetési stratégiájukban.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez