Most először alakult ki feszültség a két állam határán azt követően, hogy a Kongói DK csapatai leverték az M 23 mozgalom fegyveres lázadását az ország keleti területén. Ruanda támogatta az M 23 mozgalmat, amely jórészt tutszikból állt, abból a törzsből, amely 20 éve irányítja Ruandát. A lázadók vezére Ruanda fővárosában jelentkezett az amerikai nagykövetségen ahonnan Hágába vitték. Ott a nemzetközi bíróság momd felette ítéletet.
A tutszi lázadók kelet kongói veresége után mozgolódni kezdtek a hutu milíciák, melyek húsz évvel ezelőtt a nagy népirtást követően menekültek a szomszédos Kongóba. 1994-ben a hutu fanatikusok által irányított kormányzat 100 nap alatt mintegy 800 ezer embert tett el láb alól az akkor ötmilliós országban! Az áldozatok döntő többsége tutszi volt. A népirtást követően visszatért Ruandába Paul Kagame tutszi hadserege és átvette a hatalmat, melyet azóta is vaskézzel gyakorol.
Az Egyesült Államok kezdetben támogatta Paul Kagame rendszerét, ám az utóbbi időben Washington gyakran bírálja egykori szövetségesét, mert az megsérti az emberi jogokat és nem tartja tiszteletben a határokat. Az USA a segélyek egy részét is felfüggesztette, hogy rávegye Ruandát: ne támogassa az M 23 lázadó szervezetet. A mostani fegyveres incidens Ruanda és a Kongói DK határán azt mutatja: a feszültség továbbra is fennmaradt a térségben az M 23 tavaszi veresége után is. Nem véletlen, hogy az ENSZ a kéksisakos békefenntartók mellett egy harcoló dandárt is állomásoztat a Kongói DK keleti részén közel Ruanda határához.