Láng István akadémikus a Rio+20 konferenciáról beszélt, ismertette a különböző kormányok meglehetősen gyér erőfeszítéseit és felhívta a figyelmet, hogy az erőforrások beszűkülése súlyos társadalmi problémákat és konfliktusokhoz vezethet.
Dr. Náray-Szabó Gábor akadémikus, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke Magyarország várható problémáit és a felkészülés lehetséges módjait ismertette. Juhász Árpád geológus professzor A kimerült föld segítségért kiált. A gondos és gondatlan gazdák szülte eredmények közötti különbségek című előadásában szembesített azzal, hogy a globális felmelegedés nem kérdés, hanem tény. Őszintén elismerte, hogy sok szakember, többek között ő is a 80-as években a környezetvédelmet még a fejlődés akadályának tekintette, ma már mentőövnek tartja. Amikor a nyolcvanas években Kelet-Afrikában jártak a Teleki-emlékexpedíció keretében, alkalmuk nyílt összehasonlítani azokat a változásokat, amelyek az elmúlt száz évben történtek. Azt tapasztalták, hogy óriási változások mentek végbe az éghajlatváltozás hatására a vegetációban és a nyugati betörés hatására az ott élő emberek életében. Húsz évvel később újra járt ott és azt kellett tapasztalnia, hogy húsz év alatt még több változás ment végbe.
A szünetet követően Hetesi Zsolt, az ELTE TTK tudományos munkatársa előadásában ismét elmondta, hogy a kőolaj, földgáz kitermelése egyre csökken, és egyre drágábban oldható meg. Az alternatív energia egyes lehetőségei önmagukban nem jelentenek megoldást, intenzitásuk változó, ami megterheli a villamosenergia rendszereket. A biomassza termelést a folyton változó időjárás erősen befolyásolja, és az élelmiszertermeléstől von el területeket.
Radácsi László, A Budapesti Gazdasági Főiskola CSR szakértője, a SmartLab Tanácsadója ismertette a nyugat-európai tendenciákat, melyekben a tudatos fogyasztók preferenciái miatt a cégek számára is egyre fontosabbá válik a zöld út: nem a felelősségérzetük, hanem a vásárlók kényszerítik őket erre azzal, hogy a zöld emblémákkal ellátott termékeket preferálják. Hozzá kell tenni, hogy a nyugat-európai országokban nincsenek olyan nagy árbeli különbségek a bio és nem bio termékek, illetve a fair trade és a legkevésbé sem fair módon termelt áruk között. Ez persze nem mentesíti a fogyasztót: a kevesebb, de jobb termék vásárlásával, beosztással egy bizonyos jövedelmi szint felett megvalósítható a tudatosság.
László Ervin a Fenntarthatóság titka című előadásában elismerte, hogy a politika, bár beszél a problémákról, amikor döntéshozatalra kerül a sor, a hagyományos elképzelések, jelenlegi érdekek mentén hoznak döntéseket. Érthető, hiszen a jelenlegi rendszer juttatta őket a hatalomra, így nem megváltoztatni, hanem fenntartani akarják azt. A lobbizók ugyanezt várják tőlük. „Azt hisszük, azt magunk képére tudjuk formálni (a természetet). Azt hisszük, dominánsak vagyunk, nem a rendszer részei. De ez hamis. Új gondolkodás kell, …melynek alapja, hogy mi részei vagyunk ennek a rendszernek. …Az összekapcsolt rendszer azt jelenti, hogy ha jót teszek mással, magammal is jót teszek. Ha pedig rosszat, végül magamnak is ártani fogok. Ez a felismerés egy új rendszer alapja lehetne. Hogy mindannyiunknak nyernie kell, mert összetartozunk. Ennek a felismerésnek meg kell történnie ahhoz, hogy átvészeljük a változásokat.” – mondta László Ervin.