Amikor palesztinok mentenek meg egy izraeli rendőrnőt
Szokatlan és biztató kép volt a múlt hét egyik legtöbbször megosztott fotója. Szemmel láthatóan rémült rendőrnő áll a közepén, két oldalán pedig egy tagbaszakadt és egy cingár férfi próbálja megállítani azt a valamit, ami halálra ijesztette.
Hogy mi is történt valójában, arról kicsit eltérnek a jelentések, mint szinte mindenről, amiben izraeliek és palesztinok szerepelnek. A fotót az izraeli Yedioth Ahronoth munkatársa, Shaul Golan készítette. Mégpedig Ciszjordániában, az Izrael által megszállt és palesztin civil kontroll alatt álló területen, egy előretolt állásnál, Es Kodesnél.
A két palesztin akkor lépett közbe, amikor összecsapások törtek ki palesztinok és zsidó telepesek között a palesztinok lakta Kuszra falu és Ais Kodes telep mellett. Egyes források szerint a két tábor köveket dobált egymásra, miután szombaton a mezőre tartó palesztin földművesekre támadtak a mélyen vallásos telepesek. A másik változat szerint a rendőrök azért vonultak ki, mert a telepesek azt állították, hogy a palesztinok kezdték el dobálni őket. A konfrontációban a rendőrök kábító lövedékeket vetettek be, a palesztinok köveket.
“A káosz közepén megláttam a rendőrnőt” – mesélte a fotós a Times of Israelnek. “Tényleg nagyon megijedt. Magára hagyatva állt az összecsapásban, és az úgynevezett ellenségei védték. Egyből tudtam, hogy ez egy különleges pillanat.”
A rendőrnő a két tábor közé szorult, és lefagyott, sírni kezdett. Egyik társa felemelte a fegyverét, hogy megvédje. Akkor lépett közbe a két férfi. Egyikük Kuszra polgármestere, a másik egy izraeli emberi jogi szervezet palesztin munkatársa, aki terepen dolgozik, éppen azon a környéken. Azt kiabálták: ne lőjetek, és odavezették a rendőrnőt a társaihoz.
Egyikük, Zakaria Szadah később azt mondta: “Amikor megláttam, nem néztem az egyenruháját és nem a megszállás jelképét láttam benne. Egy embert láttam, aki sír, és az összeomlás küszöbén van. Az ő oldalára kellett állnom. Nem érdekel, mit mondanak vagy gondolnak az emberek. Számomra egy ember mindenekelőtt ember. Az emberélet pedig fontos.”