Meghalt Claude Lanzmann, a Shoah rendezője

A nácik először kamionokban próbálták legyilkolni a zsidó családokat: ezzel foglalkozik a Chelmno című rész. A kivégzés olyan szörnyű volt, hogy még Heinrich Himmler, az SS vezére is rosszul lett a láttán. Ezt követően döntöttek a gázkamrák mellett. Ezzel foglalkozik a Shoah második és harmadik része: Treblinka és Auschwitz-Birkenau, ahol több mint egymillió zsidó vált a holokauszt áldozatává. Végül pedig a varsói gettó felszámolását mutatja be a 9,5 órás filmeposz, amelyért – és egész életművéért – megkapta az Aranymedve díjat Berlinben, 2013-ban.

Claude Lanzmann 1925-ben született Franciaországban Kelet-Európából bevándorolt zsidó család tagjaként. Már az iskolában számtalan antiszemita megnyilvánulást tapasztalt. Családjának sikerült elkerülnie a holokausztot, mert a németbarát Vichy-kormányzat nem adta ki azokat a zsidókat a náciknak, akik francia állampolgárok voltak.

A második világháború után Jean-Paul Sartre köréhez tartozott. Egy ideig élettársa volt Simone de Beauvoir-nak. Filozófiával foglalkozott, tanított Németországban is. Filmezni viszonylag későn kezdett el. A Shoah című filmeposzt 1974 és 1981 között forgatta. Több száz órás nyersanyagból állt össze a 9,5 órás végső változat.

“Nem szeretem a halált!” – nyilatkozta Claude Lanzmann, akinek élete főműve, a Shoah a zsidók tömeges legyilkolásával foglalkozik. A jeles szerző szinte élete utolsó percéig dolgozott: még 2017-ben is filmet forgatott. Témája egy furcsa szerelmi kapcsolat volt, mely egy észak-koreai ápolónőhöz fűzte. Egy baloldali értelmiségi küldöttség tagjaként járt Észak-Koreában az ötvenes évek végén. Összejött egy észak-koreai ápolónővel. Ebből készült Claude Lanzmann utolsó filmje. Nevét azonban a Shoah őrzi meg, mely saját archívum nélkül ábrázolta a holokausztot, melynek hatmillió zsidó esett áldozatául Európában.

Fotó: Gila Almagorral a jeruzsálemi filmfesztiválon 2010-ben / Wikimedia Commons