Az Arktisz rejtélyes és nagyon gazdag vidék. Sokmilliárd hordó olajat és gázt rejt itt a Föld méhe. Napjainkban Oroszország nemzeti érdekeinek egyik fontos övezete ez a régió.Mi a fontosabb: elvenni az Arktisz kincseit vagy megőrizni a jövő nemzedékeknek?
Az arktiszi földek és vizek természeti gazdagsága már jóval a kőolaj és a gáz felhasználása előtt vonzotta az embereket. Már a 17. században létrejött Mangazeja orosz kereskedő kolónia, ahol elsősorban prémekkel kereskedtek. Most a kőolaj és a földgáz váltotta fel a szőrméket. Az arktiszi államok közel negyven éve termelik ki a szénhidrogéneket a sarkkörön túli szárazföldön és az arktiszi tengereken.
Mind nagyobb figyelmet keltenek ezek a készletek, különösen az arktiszi jégtáblák olvadása kapcsán – mondja Alekszandr Bagin közgazdász.
“Mind a hazai, mind pedig a külföldi geológusok megerősítik, hogy vannak még feltáratlan lelőhelyek. A technika és a technológia fejlődésével azok talpazati lelőhelyek is elérhetők lesznek, amelyeknél korábban nem indulhatott be a kitermelés. Az Arktisz az utolsó még feltáratlan készlet. Norvég kutatások szerint a zord feltételek és az arktiszi ökológiai rendszer törékenysége kihívást jelent a technológiai problémák megoldása szempontjából. Ezért olyan technológiák kidolgozása a feladat, amely biztosítja a reagálást a lehetséges veszélyekre, és szavatolja a biztonságos kitermelést.”
Ugyanakkor vannak b problémák. Hiszen a szénhidrogének kitermelése a szárazföldön is, de főleg a tengerekben számos veszélyt rejt. Ha kitermelő cégek a profitot helyezik előtérbe, és nem figyelnek a biztonságra, úgy járhatnak, mint a BP a Mexikói-öbölben, azaz a következmények siralmasak lehetnek.
Az Arktiszt, főleg a tengereit, amelyekben a jég alatt különleges létformák vannak, védeni kell. Különösen fontos ez Oroszország szempontjából, amelynek gigászi szénhidrogén készletei vannak, nem csak a sarkköri területeken, hanem a szub-arktiszi vidékeken is.