Törvényekkel próbálnak úrrá lenni a vízellátáson Kirgizisztánban. A globális felmelegedés miatt fogyó gleccser azonban, csak egy része a problémának.Az utóbbi időben sokszor lobbant szenvedélyes vita a kirgiz parlamentben az ország gleccserei miatt, ami leginkább a Kumtor aranybányát érintette. Sokan feltételezték, hogy az ott folyó kitermelés rombolja a gleccsereket. Ugyanakkor Samil Iljaszov, a Kirgiz klímaváltozási központ igazgatóhelyettese a Region.kg portálnak adott interjúban rámutatott, a bányászaton kívül még számtalan összetevője van az egyébként, égető kérdésnek.
Természetesen szükség van a Kumtort érintő munka állandó felügyeletére és nem Kirgizisztán az első ország, amely ilyen jellegű törvényt fogadott el. Azt is tudni kell azonban, hogy az ország gleccsereiről utoljára az 1960-80-as években készült megfelelő térkép. Jelenleg ugyanis, nincs erre elég pénz. Ha időnként mégis készítenek térképet, az csak egy-egy gleccsert és nem az összeset érinti. A pénzügyi hiányosságokon kívül a nem megfelelő technika is nagy akadályt jelent, Os városában például egyáltalán nincs hidrometeorológiai állomás. A globális felmelegedés is tovább rontja a helyzetet, aminek következtében az utóbbi húsz évben Kirgizisztán gleccsereinek 15 százalékát veszítette el. Ezekből következik, hogy nagyon okosan kell gazdálkodni az ország víztartalékaival. Iljaszov szerint azonban ilyen tartalékok gyakorlatilag nincsenek Kirgizisztánban, ahol a víz 94 százalékát öntözésre fordítják. Bár a világon széles körben használják már az innovatív öntözéses technikákat, Kirgizisztánban egyelőre nem. Ha ez így megy tovább, a század közepére importra fognak szorulni, ami ráadásul energetikai problémákat is von majd maga után. A törvények hatékony funkcionálása érdekében két dologra van szükség elegendő mennyiségű pénzre és megfelelő technikai bázisra.