Bekerülni a műkincsrablók és csempészek köreibe nem könnyű. Még résztvevőként sem, de újságíróként különösen. Egy orrgazdát mégis sikerült szóra bírnia az Al Arabiya hírcsatornának. Persze szigorú kondíciókkal, névtelenséget ígérve. De így sem tudott meg igazán sokat.
Az kiderült viszont, hogy az illegális üzlet a szó minden értelmében földalatti ásatásokkal kezdődik. És külföldi aukciókon zárul. Csak az ostobák buknak le – mondja a “szakértő”. A legtöbbször igazán befolyásos emberek a vásárlók, akiknek persze minden eszközük adott arra, hogy titokban tartsák az adás-vételeket.
Az orrgazda, aki azt is megengedte a tévécsatornának, hogy filmre vegyék a raktárát, azt mondja: minden feketén gazdát cserélő műtárgy azonnal legalább 70 százalékot veszít az értékéből. És már mutat is valamit, ameit elmondása szerint 718 dollárért tud értékesíteni, jóllehet tízszer annyit ér.
Persze nem minden eredeti, amit a feketepiacon kínálnak. Monica Hanna egyiptológus azt állítja: a szóban forgó készlet egy része valóban 2500 éves, de akadnak benne hamisítványok is.
A műtárgytolvajok gyakran geoszonárok segítségével próbálnak új műtárgyakra bukkanni: ilyeneket simán tudnak neten is rendelni. Az “üzletág” konzervatívabb képviselői, a sejkek ugyanakkor azt állítják, hogy lelkekkel veszik fel a kapcsolatot az ősi sírokban. Egyikük szerint minden ilyen helynek van szelleme, és az a sírok őrzőjének ajtajában áll.
Az öntudatos polgárok és a hatóságok hiába próbálják megfékezni a műtárgyak lopását és csempészetét. A föld alatti csatornák, amelyeken ezek jönnek-mennek Egyiptomban, az évek óta tartó politikai nyugtalanság eredményeként jórészt feltáratlanok maradnak.
Egy évvel ezelőtt egyébként egy petícióhoz gyűjtöttek aláírásokat Egyiptom-szerte. Ebben az Unesco segítségét kérték a világörökségi helyszínek megmentéséhez. Nagyon sok helyen, így például a dahsuri négy és félezer éves piramisoknál is mindenhol lyukakkal volt tele akkoriban a föld: sírrablók kerestek újabb és újabb zsákmányt.
A Kairótól alig 40 kilométerre lévő területnek buldózerekkel mentek neki a helybeliek, a gízai piramisok prototípusaként ismert építményeket körülölelő temetőket túrták fel. Fegyvereik voltak, az őröknek viszont nem: így esélyük sem volt megvédeni a rájuk bízott földdarabot. Aztán, amikor jelentették az esetet a rendőrségen, akkor sem történt semmi. Továbbra is nagyipari módszerekkel folyt a tárgyak kiásása és eljuttatása a feketepiacra.