Egy lépés előre, egy hátra. Valami ilyesmit érezhetnek az irániak abból a hatalmi harcból, amely a reformer államfő és a nagyhatalmú konzervatív vallási vezető között dúl. Míg Rohani megígéri, hogy hozzáférhetővé teszik a 2009-es tüntetések óta blokkolt közösségi médiát, addig Khamenei fatvát hoz arról, hogy ez helytelen. Mégpedig válasz formájában, egy olyan kérdésre, amit a weboldalán tettek fel neki az említett áldatlan harcról. Kerek perec kijelenti: miután gyakran érhető tetten erkölcstelenség az ilyen csevegésekben, nem engedélyezett a chat a férfiak és a nők között.
Az iráni hatóságok alig néhány napja blokkolták a gyakorlatilag egyedüliként elérhető ilyen felületet, a WeChat nevű telefonos alkalmazást. Facebook és Twitter elméletben nincs Iránban, azóta, hogy a 2009 nyári nagy tüntetéseken a mozgósításban fontos szerepet játszott a közösségi média. Azért mondjuk, hogy elméletben, mert a gyakorlatban akadnak, akik megoldják maguknak alternatív utakon a hozzáférést, és azért is, mert az elitre nem vonatkozik a korlátozás. Van Facebook profilja mások mellett Rohani elnöknek vagy a külügyminiszternek is, akik aktiv Twitter-használók is, és persze nincsenek ezzel egyedül. Az államfőnek, aki a korlátozások feloldását ígéri, 163 ezer követője van a Twitteren.
Novemberben fel is villant a remény: a kulturális és vallásügyi miniszter azt mondta a hivatalos hírügynökségnek, az IRNA-nak, hogy az iráni jogból ki kell venni a közösségi média használatának tilalmát, engedni kell a Facebookot és a Twittert, korlátozások nélkül. Mindazonáltal hozzátette: a Roháni elnök vezette kabinetnek nincs hatásköre ehhez. Viszont egyenként beszélni fognak annak a bizottságnak minden tagjával, amely eldönti: mit engedhet be a világháló az országba, és mit nem.
Még ennél is korábban, szeptemberben volt már egy nap, amikor fellélegezhettek az irániak: hirtelen megnyílt előttük a web. De amire a hír mindenkihez eljutott volna, már be is zárult. Akkor a hatóságok azt mondták: a váratlan szabadságnak műszaki hiba volt az oka. Amit aztán menten el is hárítottak. De vannak, akik azt hiszik: valakik magasan a politikában szabotázst követtek el, vagy tesztelni akarták, hogyan élnének az irániak a lehetőséggel.
Hogy ezután kinyílik-e a világháló, vagy még jobban bezárul az irániak előtt, nem lehet tudni. A reformerek csendesen harcolnak tovább a konzervatívokkal Teheránban.