Ma reggel a Twitter-felhasználók jelentős része belépéskor csak a távközlési hatóság üzenetét láthatta, amely szerint bírósági döntések alapján a hozzáférést megtagadják. Ezzel valósággá vált Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök csütörtök esti fenyegetése, miszerint “a Twittert és a hasonló dolgokat gyökerestül fogjuk kitépni. Egyáltalán nem érdekel, hogy mit szól hozzá a nemzetközi közösség. Mindenki meglátja majd, hogy milyen erős a Török Köztársaság.”
Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök hivatala közleményt adott ki, amelyben azt emelte ki, hogy a Twitter nem tett eleget azoknak a kéréseknek, hogy távolítson el bizonyos linkeket.A Twitter azt közölte török használóival, hogy mobiltelefonon, SMS formájában továbbra is tudnak üzeneteket küldeni.Török közösségi fórumokon éjszaka számos olyan üzenet jelent meg, amelyekben a vezetés az észak-koreaihoz hasonlítják. Hivatalos nyilatkozatot mindazonáltal a San Franciscó-i székhelyű cég nem adott ki, és csupán annyit közölt, hogy egyelőre vizsgálja a helyzetet.
Az Európai Bizottság távközlési felelőse, Neelie Kroes szinte azonnal reagált a török tilalomra, mégpedig a Twitter-oldalán. A holland biztos “alaptalan, értelmetlen és gyáva” lépésnek minősítette a közösségi oldal blokkolását, amelyet szerinte a török nép és a nemzetközi közösség cenzúraként értelmez.
Törökországban már hónapok óta tart az internet cenzúrázása körüli vita. Az internet szabályozásáról még 2007-ben hoztak törvényt, de az AKP (Igazság és Fejlődés Pártja) ennél szigorúbbat szeretne, mivel szerintük “meg kell védeni a családot, a gyerekeket és a fiatalokat az olyan információktól, amelyekkel az interneten a kábítószer fogyasztásra, a szexuális visszaélésekre és az öngyilkosságra biztatják őket.”
Abdullah Gül török köztársasági elnök, a magyarországi látogatása után, jóváhagyta az internet szigorúbb ellenőrzésével kapcsolatos törvénytervezetet. A február közepén elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a kormány távközlési hatósága bírósági döntés nélkül blokkolja azokat az internetes oldalakat, amelyek “veszélyeztetik a magánéletet”, illetve “diszkriminatívnak vagy sértőnek” ítélt tartalmakat tesznek közzé. Ezenfelül arra kötelezi az internetszolgáltatókat, hogy két évig őrizzék meg a világhálót használók tevékenységének adatait, és azokat kérésre a hatóságok rendelkezésére bocsássák, az érintettek értesítése nélkül.