Kuvait gyakorlatilag a végsőkig húzta az időt,de végül nem ratifikálta az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) biztonságpolitikai egyezményét. Ezt még 2012-ben írták alá az államfők a GCC csúcstalálkozóján, azóta már az összes tagállam elfogadta. A szerződés értelmében bárkit ki lehet adni, aki veszélyt jelent a régió biztonságára nézve. Ezenfelül a monarchiák közösen segítenek egymásnak a “rendszerellenes tüntetések leverésében” és a “stabilitás helyreállításában”, akár katonai erővel is.
Ma a kuvaiti parlament külügyi bizottságban tartott szavazáson ketten mellette – az egyik a miniszterelnök volt – és hárman a Tanács védelmi szerződése ellen szavaztak. Pedig a kormány mindent megtett, hogy elfogadják az egyezményt. A külügyminiszter szerint ez nem ment volna szembe a kuvaiti alkotmánnyal, az integrációs szervezet tiszteletben tartotta volna a tagállamok szuverenitását.
Azonban a politikusok körében, ahogy a kuvaiti lakosságéban is, nem aratott nagy sikert a szorosabb biztonságpolitikai integráció gondolata. Sok ellenzéki bírálta a törvényt, s a kormánypárt sem volt egységes ez ügyben. “A törvény teljes mértékben szembemegy a kuvaiti demokrácia alapelveivel. Mi vagyunk az egyetlen Öböl-menti monarchia, amelynek saját választott parlamentje van. A GCC tagállamok által javasolt törvény egy rendőrállamot csinált volna Kuvaitból.” – jelentette ki az egyik bizottsági tag, aki vétózott.
Ezért aztán a bizottság a kuvaiti parlamentnek passzolta le a kérdést, amely majd októberben fog vitázni róla. Azonban ezt az uralkodó és a kormány is szerette volna elkerülni, mivel az iszlamista ellenzék állandóan bírálja a törvényt és ezzel nagyobb népszerűségre tehetnek szert az országban. Egy kuvaiti napilap által végzett gyors felmérés szerint a kuvaiti parlamentben tizenkilencen ellenezni és tizen támogatni fogják a GCC szerződését. Huszonegy képviselő egyelőre még “nem tudja” miképp fog majd októberben szavazni.
Kuvait az egyetlen Perzsa-öböl menti arab monarchia, amelynek választott parlamentje van. Az egykamarás, 66 tagú Nemzetgyűlés 50 tagját négy évre közvetlenül választják, és a testületnek hivatalból tagja a kormány 16 minisztere is. A nőknek 2006 óta van választójoguk, a törvényhozásba 2009-ben került be először nő. A kuvaiti parlamentnek törvényhozási felhatalmazása ugyan van, de a miniszterelnököt, aki a kormányt összeállítja, az uralkodó nevezi ki. 2013 nyara óta folyamatos a kormányválság a monarchiában, mivel számos korrupciós és megvesztegetési botrány derült ki, amely miatt lemondatták a teljes kormányt.