Mexikó a 21. században – választások előtt

Budapest – Isabel B. Tétellez de Ortega Mexikó a 21. században címmel előadást tartott a Magyar Külügyi Intézetben május 17-én. Az előadáson és az azt követő, meglepően őszinte beszélgetés során szó volt a pozitívumokról, az ország gazdasági stabilitásáról és fejlődéséről, de a kérdezők jóvoltából érintettük a legnagyobb problémákat is: a drogháborút, a nagyarányú bűnözést, a korrupciót, a szegénységet és a nőket érő támadásokat.

 

A nagykövet-asszony rövid történelmi áttekintéssel kezdte előadást, hiszen a múlt ismerete nélkül lehetetlen a mai Mexikó megismerése. A Krisztus előtt 2000-től időszámításunk után 1500-as évekig tartó időszakot egyszerűen a spanyolok előtti civilizációk időszakának nevezte. Közülük az utókor számára legjelentősebb kultúrák az olmecek, maják és aztékok. 1519-ben kezdődött a spanyolok erőszakos hódítása és a három évszázados gyarmati időszak. Az őslakosság létszáma ekkor erősen megcsappant. A függetlenségi háború 1810-től 1821-ig tartott, Miguel Hidalgo y Castillo, később José María Morelos vezette. Bár mindkettejüket kivégezték, mégis sikerült kivívni a Spanyolországtól való elszakadást. Az 1821 – 1910 közötti periódust birodalmak, beavatkozások, diktátorok és a spanyol forradalom jellemezte. 1846-1848-ban az USA háborút folytatott Mexikó ellen, ennek következtében Mexikó elvesztette területének közel harmadát. 1876-ban Porfirio Diaz diktátor került hatalomra, aki megszakítással 1911-ig hatalmon volt. Diktatúrájának megdöntésekor a szocialista színezetű PRI (Intézményes Forradalmi Párt) ragadta meg a hatalmat 70 évre. 1996-os választásokon sikerült megbuktatni uralmukat. Mexikó ekkor az USA-hoz hasonlóan elnöki rendszerre rendezkedett be az államapparátus, ám alig volt elnök, aki kiszolgálta volna a 4 évét.
Az ország gazdasági hátteréről is volt szó: 1876 – 1910-ig zajlott az első, majd 1910-től 1940-ig a második ipari terjeszkedés, 1940-1970-ig tartott a mexikói csoda, melynek keretében befelé tekintő fejlesztési stratégiát valósítottak meg, mely 3-4 százalékos gazdasági növekedést és a 3 százalékos inflációt eredményezett. 1970-1982 között csőd és krízis rázta meg az országot, majd 1982 – 2000 között a technokraták által irányított gazdaság jellemezte hazáját.
A 21. század Mexikójáról elmondta, hogy a kormány megerősítette az ország gazdaságát, az inflációt kontrollálja, erősebb a fiskális pénzügyi fegyelmet valósított meg, a külső adósságokat nagymértékben csökkentette. A fizetési mérleg stabil, a szociális fejlődés több támogatást kap. 2011-ben Mexikó 4%-kal növekedett, majdnem 600 000 új munkahelyet teremtett, 350 milliárd amerikai dollár értékű exportot bonyolított le, 150 milliárd dollár tartalékkal rendelkezik, a GDP 5%-át az infrastruktúra fejlesztésére fordítja. Az Európai Unióval való kereskedelem a 2009-es visszaeséstől eltekintve folyamatosan emelkedik. A Magyarországgal folytatott kereskedelem mérlege még gyorsabban nő. A kormányzat stratégiájában nagy hangsúlyt fektet a gazdasági stabilizációra és a strukturális reformokra, melyekre a növekedés és a foglalkoztatás alapjaiként tekint. Prioritást élvez továbbá a pénzügyi rendszer és a pénzügyi integráció erősítése a gazdasági növekedés elősegítése érdekében. Az élelmiszerbiztonság növelése, az EU által megszabott előírások betartása, valamint az árucikkek árában tapasztalható ingadozás mérséklése is nagy hangsúlyt kap. Elkerülhetetlen továbbá a fenntartható fejlődés, zöld növekedést elősegítése és a klímaváltozás elleni küzdelem.
A legfontosabb feladatkörök tehát: zöld növekedés, élelmiszerbiztonság, kereskedelem és beruházások, foglalkoztatás, fejlesztés, és a korrupcióval szembeni harc. Mexikó előtt álló legfontosabb kihívások a 21. században: a gazdaság stabilitásának fenntartása, a szegénység elleni küzdelem, új és magasabb képzettséget igénylő munkahelyek teremtése, hiszen az egyetemekről kikerülő fiatalok szembesülnek az állások hiányával. A szervezett bűnözéssel, Mexikó egyik legnagyobb problémájával szemben új stratégiák, hatékonyabb fellépés szükséges.
A meglehetősen száraz, és igen pozitív képet festő előadás után következtek a kérdések, a kérdezők merészségének és a nagykövet-asszony őszinteségének köszönhetően érdekes, a problémákat érintő párbeszéd alakult ki. A jelenlegi politikai rendszerről de Ortega elmondta, hogy náluk egy fordulós választási rendszer van. 2012. július 1-én lesznek a választások Mexikóban, amikor nemcsak az elnököt, hanem a Kongresszus alsó és felső házának delegáltjait is megválasztják. 4 jelölt versenyez, köztük egy nő is van, aki korábban a szociális fejlesztések minisztere volt. A népszerűségi lista élén továbbra is az Intézményes Forradalmi Párt (PRI) és a Mexikói Zöld Párt (PVEM) alkotta koalíció jelöltje, Enrique Peńa Nieto áll, a kormányzó Nemzeti Akciópárt (PAN) által támogatott jelölt Josefina Vázquez Mota. A baloldali pártok, a Munkáspárt (PT) a Demokratikus Forradalom Pártja (PRD) valamint a Civil Mozgalom (MC) szövetségének jelöltje Andrés Manuel López Obrador, az Új Szövetség Párt (PANAL) színeiben induló Gabriel Quadri de la Torre tűnik a legesélytelenebbnek. Andrés Manuel López Obrador a baloldali pártok Haladó Mozgalomra keresztelt koalíciójának jelöltje korábban már veszített, de nem vette tudomásul a mai napig, választási csalásokról beszél, és ismételt győzelmet ígér, emiatt számos vicc született róla. A legesélytelenebb jelölt, Gabriel Quadri de la Torre az esélytelenek nyugalmával kampányol, hiszen nincs mit veszítenie, de a nagykövet-asszony szerint nincsenek jó válaszai a problémákra. Várhatóan a legtöbben a legesélyesebb jelöltekre szavaznak, hogy ne vesszen kárba a szavazatuk. Nagy jelentősége van a választásoknak, hiszen az elkövetkező 6 évre meghatározzák Mexikó jövőjét. Új jelenség az internetes kampányolás: az országban rendkívül sokan használják a facebook-ot és a twittert, így a politikusok ezeken a fórumokon is kampányolnak.
Az előrelépések között említette a nagykövet-asszony, hogy az egyetemekre való bejutás könnyebbé vált, az ország pedig nyitottabb lett, a nemzetközi szervezetek által kért változtatásokat végrehajtják. 75 nagykövetséggel rendelkezik szerte a világban. Az infrastruktúrát erősen fejlesztik, repterek, utak, vasutak épülnek.
A környezetvédelem fontosságát firtató kérdésre megtudhattuk, Mexikó is belátta, hogy elkerülhetetlen a fenntartható fejlődésben való gondolkodás. Isabel B. Tétellez de Ortega őszintén elismerte, hogy náluk bizony változik az időjárás. Míg korábban voltak különféle évszakok, most sokkal kiszámíthatatlanabb az időjárás, nem lehet tudni, mikor fog esni, mikor jön a szárazság időszaka. A környezetvédelem ugyan drága, de elkerülhetetlen út.
A két ország közötti együttműködést firtató hallgatónak elmondta, hogy hosszas levelezést bonyolítottak le hazánk döntéshozóival, programterveket küldtek, majd a folyamatban résztvevő összes érintettet leváltották. Az új vezetés összesen három program támogatását vállalta, mondván, hogy nincs pénz. Az elhangzottak alapján láthattuk, hogy mennyire nehéz csupán négy évre szóló gazdaságpolitikával, fejlesztési stratégiával egy országot irányítani, mennyire abnormális az új vezetés teljes elzárkózása a korábbi párt kezdeményezéseitől, döntéseitől. Nem csak gyerekes, hanem igen káros a hazánk politikai vezetőinek mentalitása, döntéshozó mechanizmusa. A nagykövet-asszony elmondta, hogy ők nyitottak az együttműködésre, amennyiben ilyen szándékot jeleznek feléjük. A pénzügyminisztériumot elzárkózását is fájlalta. Felhívta a figyelmet, hogy nem érdemes a nagykövetséget megkerülve közvetlenül a kormányhoz fordulni, hiszen nehézkes lehet a döntéshozók elérése, ők tudnak és akarnak is segíteni az együttműködés megvalósításában. Mexikói befektetők már vannak Magyarországon. A nagykövetségnek szándéka, hogy hidat képezzenek a két ország között.
Köztudott, hogy az Amerikai Egyesült Államok Mexikó nagy testvére, melytől erősen függ az ország gazdasága. Brazília meglehetősen elutasító Mexikóval szemben, példaként említette, hogy az elkövetkező két évben Brazília nem engedi be a mexikói autókat.
A korrupció kérdésében őszintén, egyszerűen elmondta, hogy emberi gyarlóság, mohóság, elvtelenség. Beláttuk, hogy a jelenség számunkra sem ismeretlen, Európában, különösen Kelet-Európában is szembesülünk vele, pontosan tudjuk, mennyire nehéz a küzdelem ellene. Mértékét nehéz felmérni, de néha igen könnyű látni. Ez a jelenség még az az Egyesült Államokban is tapasztalható. Magabiztosan állította, hogy sem a jelenlegi, sem a korábbi elnök nem volt korrupt. Talán Mexikó még jobban áll, mint hazánk?
A drogbárókkal szembeni harc igen nehéz, hiszen bizonyos területeket uralnak, egyes bűnözők magánhadserege erősebb, mint az állam hadserege. Ennek kapcsán említette a nagykövet-asszony, hogy az Egyesült Államok liberális fegyverpolitikája nagymértékben befolyásolja Mexikót: a határon átáramló fegyverek megnehezítik a drogbárókkal és a bűnözőkkel való küzdelmet. Egy AK47-esel szemben mit tehetsz? – tette fel a kérdést őszintén Tétellez de Ortega. A most hatalmon lévő drogbárók a második-harmadik generációs vezetők, akik már ebbe születtek bele. Rájuk az jellemző, hogy semmit nem tisztelnek, még a családjukat sem, tehát még veszélyesebbek, mint felmenőik. A drogbárókkal szembeni küzdelem kulcsa többek között a munkahelyteremtés, de be kell látni, hogy a könnyű pénzzel nehéz felvenni a versenyt, mindig lesznek olyanok, akik ezt választják. Az államokba történő kivándorlás továbbra is erős. A nagy hatalommal és befolyással rendelkező drogbárók már Guatemalában is megvetették a lábukat, a köztük dúló háborúk kegyetlenek. Egy példát említett, amikor a televízió közvetített egy temetést, a drogháború egyik áldozatáról. Miután a képernyőn látható volt a gyászoló család, hamarosan őket is megölték. Mindannyiukat. Megdöbbentő hír és a becsempészett drog elképesztő mennyiségét sejteti a Mexikóból az államokba vezető alagút felfedezése is, melyben folyamatosan szállítothatták a drogot.
Kényelmetlen és szomorú kérdés a nőket érő támadások problémája, melyek több éve gyakran előfordulnak az országban. A tény, hogy helyi nőket a munkából hazafelé vezető úton megtámadnak, sőt, sokszor a buszon rabolnak el, annyira megdöbbentette a nemzetközi közvéleményt, hogy még filmet is késztettek a témáról. A nőket megtámadják, megerőszakolják, vagy el is tűnnek, tehát elrabolják vagy megölik őket. A nyomozás eredményei elsősorban, hogy a támadások intenzitása csökkent. Nem szűntek meg, de a korábbinál sokkal ritkábbak. A nyomozás kiderítette, hogy egy nemzetközi bűnszervezet is állt a háttérben. Feltételezhetően nem lehet az összes támadást, erőszakot és gyilkosságot az ő számlájukra írni, valószínűleg voltak egyéni, helyiek által elkövetett esetek, de egy nemzetközi szervezetnek nagy szerepe volt ebben: prostitúció, emberkereskedelem mellett bevételt jelentett a nemi erőszak és gyilkosság videóra rögzítése, majd eladása perverzeknek. Tehát ezt a problémát részben a fejlett országok fogyasztói társadalmának abnormális melléktermékei okozták.
A magyar turisták biztonságát firtató kérdésekre válaszul a nagykövet-asszony elmondta, hogy óvatosnak kell lenni, taxit célszerű a szállodából hívni, a város kivilágítatlan részein és a nyomornegyedekben nem szabad egyedül mászkálni. Hangsúlyozta, hogy ő leginkább pozitív élménybeszámolót hallott a Mexikóba utazóktól.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez