A Dalai Láma megtartotta első előadását Ulan-Batorban. Egy sportcsarnokban, amelyet a kínaiak építettek. Sok egyéb jel mellett a helyszín is arra intette a magas rangú vendéget és persze mongóliai meghívóit is, hogy az esemény kizárólag vallási, spirituális jellegű legyen. Politikáról, a tibeti helyzetről nem esett szó. A hatalmas szomszéd, Kína, Mongólia első számú gazdasági partnere. Peking jó előre értésre adta, hogy nem maradna következmények nélkül, ha a tibeti vezető látogatása politikai dimenziókat is öltene. A látogatás vallási indoka evidens, mert a mongol lakosság túlnyomó többsége a tibeti buddhizmus követője. Kína azzal vádolja a Nobel-békedíjas Dalai Lámát, hogy Tibet elszakítására törekszik. A száműzetésben élő vallási vezető ezt tagadja. Igaz határozottan kiáll Tibet autonómiájáért, a kulturális és a vallási identitás megőrzéséért. Szerinte Kína ezt nem teszi lehetővé és a napokban azt nyilatkozta, hogy Peking kegyetlen politikája a magyarázat a buddhista szerzetesek öngyilkosság sorozatára. Az utóbbi hónapokban 11 Kínában élő tibeti szerzetes tiltakozott önkéntes tűzhalállal az őshonos tibetiek kulturális és vallási elnyomása ellen.(AP)