Az indiai-amerikai származású Noort rádiósként küldték a nácik által megszállt Franciaországba, hogy segítse az ellenállókat. A németek elfogták, a dachaui koncentrációs táborba vitték, és 1944 szeptemberében, röviddel 30. születésnapja előtt kivégezték. Utolsó szava ez volt: Liberté. Bátorságáért 5 évvel később György kereszttel tüntették ki, persze poszthumusz. Nemrégiben David Cameron miniszterelnök is beszélt róla, csodálta “hajthatatlan bátorságát és inspiráló önfeláldozását”. A brit Királyi Posta pedig bélyeget jelentetett meg az arcképével.
Hogy miként került a fiatal nő a háborúba, az rejtély. Pacifista szufi családba született, édesapja, Hazrat Inayat Khan volt az iszlám szufi spirituális irányzatának egyik elterjesztője Európában, és 1914-ben ő alapította meg a londoni szufi rendet. Amelyhez aztán sokan csatlakoztak. A 20. század első felében sok kiábrándult európai filozófus, történész, politikus, értelmiségi keresett magának új eszméket.
Történészek szerint Ázsiából csatlakozott a legtöbb önkéntes a 2. világháborúban a szövetséges hatalmak erőfeszítéseihez. Két és fél millióan, köztük sok indiai és arab. Történetük azonban mindmáig elmondatlan: ezen változtatnak most a filmmel. Amelynek az Enemy of the Reich: The Noor Inayat Khan Story címet adták. A szerzők tanulmányoztak minden elérhető irodalmat, újságcikket, levelet Noorról és Noortól. A fiatal nő karakterét, hihetetlen humánumát próbálták visszaadni – mondja Alex Kronemer, az egyik producer. Bevontak egy nemzetközi kutatócsoportot és két családtagot is a film elkészítésébe. És nagy figyelmet fordítottak a fiatal nő spirituális útjára: arra, hogy miként hatottak édesapja eszméi, vallási és lelki tanítása Noor életére.
A filmet bemutatták már Amerika több nagyvárosában, és a héten átszelte az óceánt is: megtartották a londoni premiert. Szeptemberben lesz látható a televízióban az Egyesült Államokban. A Public Broadcasting Service tűzi műsorára, és országosan sokmillió nézőt érhet majd el. A készítők azt mondják: fontos időpontban készült el a film, akkor, amikor a muszlimokkal szembeni bizalmatlanság és az iszlamofóbia magasra csapott az Államokban és Angliában egyaránt. Szerintük munkájuk és Noor személye javíthat a helyzeten: hozzájárulhat a megértéshez.