Csomagolnak a textilkereskedők- elnéptelenedik az olasz Kínai kert

Miért voltak tehetetlenek a helyi vállalkozók a kínai konkurenciával szemben? Mert hogyha egy kínai kereskedő feladott egy rendelést mondjuk pénteken Münchenben, akkor Pratoban éjjel nappal dolgoztak a kínai munkások és hétfőn már a boltok kirakatában virított a divatos áru! Ráadásul az egészet unión belüli német-olasz kereskedelemnek számolták el és a kínai szál fel sem merült …

Csakhogy megjött a válság és többé nincs rendelés se külföldről se belföldről! Az olasz vállalkozók már rég lehúzták a rolót, de most a kínaiakat is elérte a végzet. Prato ipara, amely Szent Ferenc korára vezeti vissza az első sikereket, most arra készül, hogy beadja a kulcsot. A Global Times című kínai újság riportert küldött a helyszínre, ahol a kínai kolónia szépen csendesen csomagol. Az euro válsága halálos csapást mért a divatra: az emberek fütyülnek arra, hogy mi a divatos,csak azt keresik, ami olcsó. Nyugodtan hordják a régi ruhákat is, pedig régebben egy olasz háziasszony a legújabb divat szerint öltözve vitte le a kukát is…Ma ennek vége, az olaszok egyre inkább úgy öltöznek, mint mi- állapítja meg a kínai riporter. Egész Európában ez a helyzet- mesélik a kínai vállalkozók a riporternek. Nem lesz itt fellendülés egyhamar. Hova mennek innen? Az arab országokba, ahol van pénz és van piac vagy Dél Kelet Ázsiába, főként Indonéziába, ahol sok kínai kereskedő kedvező hírekkel várja a rokonságot. Európa kaputt- közli a riporterrel egy kínai taxisofőr Pratoban. A kínai taxis csak Vu úrként mutatkozik be, mert feketén dolgozik. Nyolc éve fuvarozza a kínai vállalkozókat Pratoban és a környéken. Nem titkolja, hogy ez eddig aranybánya volt. Persze adót nem fizetett. De ennek vége. A kínai kuncsaftjaim húsz százaléka már elment, a többiek készülődnek. Mi lesz velem?- töpreng Vu úr a kínai taxisofőr Pratoban, ahol a Kínai kert lassacskán bezár és a helyi nyolcszáz éves ipar örök álomra szenderül..