Zsou Hsziao csuan/Zhou Xiaochuan/ arról ír, hogy Kína leállt a kamatláb csökkentésével, mert emelkedtek az ingatlanárak és meglódult az infláció. A fejlett országok jegybankjai a válság megelőzése céljából növelik a likviditást a pénzpiacon, csakhogy a globális gazdaságban ezek a pénzek sokszor Kínában és más feltörekvő gazdaságban kötnek ki, és ott pénzügyi buborékot okozhatnak.
A kínai bankelnök épp ezért óvatos politikára hívja fel kollégái figyelmét. Cikkében jelzi, hogy Kína devizatartalékai nem nőnek örökké. Peking 2006-ban előzte meg Japánt és lett a világ “első számú bankára ” vagyis a legnagyobb devizatartalék birtokosa. Szeptember végén 3,29 trillió amerikai dollár volt a kínai devizatartalék értéke, ez július végén még 3,24 milliárd dollár volt, vagyis a növekedés nagyon lelassult párhuzamosan azzal, hogy a kínai export is lassul.
Christine Lagarde asszony Tokióban hívta fel arra a figyelmet, hogy az Egyesült Államok és néhány más fejlett állam központi bankja elárasztja olcsó pénzzel a piacot, hogy így próbáljon szabadulni a válságtól. Csakhogy ezek a pénzek egyáltalán nem biztos, hogy az illető országban maradnak, hanem sokszor külföldre kerülnek. Olyan feltörekvő piacokra, mint például a kínai. Ott ezek a pénzek inflációt gerjeszthetnek, és pénzügyi buborékokat hozhatnak létre, megnehezítve az érintett országok menedzselését- hangsúlyozta a hétvégén Tokióban Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója.
Kína- az IMF-hez hasonlóan- világméretű inflációtól tart
2012-10-14
Kína, Peking – A központi bankoknak ki kellene szárítaniuk a pénzpiacokat, nem pedig újabb kamatcsökkentésekkel új pénzeket pumpálni a világpiacra, mert ezzel nő az inflációs kockázat. Erről ír a kínai jegybank elnöke egy pekingi pénzügyi folyóirat legfrissebb számában.
(Visited 1 times, 1 visits today)