Japán és az ASEAN “fokozza együttműködését az átrepülés szabadságának és a polgári légi forgalom biztonságának garantálása érdekében, összhangban a nemzetközi jog egyetemes elveivel”, valamint a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) normáival és gyakorlatával – szögezi le a tokiói csúcstalálkozó után kiadott közös nyilatkozat, amely ugyanakkor a viták békés eszközökkel való rendezésére szólít.
A dokumentum nem nevezi néven Kínát. Az abban használt “átrepülés szabadsága” kifejezés azonban nyilvánvaló utalás arra, hogy Peking november 23-án bejelentette légvédelmi azonosító övezetének kiterjesztését néhány, a környező országok – Japán, Dél-Korea és Tajvan – által vitatott hovatartozású térségre.
A Peking által bejelentett új szabályok szerint az övezetbe belépő gépek repülési tervét előre be kell nyújtani, az övezetben pedig követniük kell a kínai légi irányítók utasításait, ellenkező esetben “rendkívüli védelmi intézkedésekre” kell számítaniuk. A kínai lépés a tokiói Japán-ASEAN csúcs fő napirendi pontja volt, miután az ügyet Japán kulcsfontosságú biztonsági kérdésnek tekinti, és az intézkedés sokak szerint növeli a balesetek és a beláthatatlan következményekkel járó félreértések kockázatát.
Kína jelezte, hogy hasonló légvédelmi azonosító övezetet hozhat létre a Dél-kínai-tengeren is, ahol néhány ASEAN-tagállammal vannak területi vitái, és diplomáciai források szerint Japán felajánlotta támogatását e viták rendezéséhez.
Abe Sindzó japán miniszterelnök – aki a beiktatása óta eltelt 11 hónapban a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének mind a tíz tagállamát felkereste, hogy tanúbizonyságot tegyen Tokió elkötelezettségéről a gazdaságilag gyorsan erősödő és nyersanyagokban gazdag térség iránt – a csúcstalálkozón bírálta Kínának “a status quo egyoldalú megváltoztatására, illetve a nemzetközi légi forgalom szabályainak korlátozására” irányuló lépését.
Ellensúlyozandó Kínának a térséget gazdasági segélyekkel elárasztó politikáját, Abe bejelentette: Japán a következő öt évben 20 billió jenes (több mint 4200 milliárd forintos) kedvezményes hitelkeretet biztosít a délkelet-ázsiai országok számára, hogy behozhassák infrastrukturális lemaradásaikat és javíthassák katasztrófa-előrejelző hálózataikat, valamint felkészültségüket a katasztrófák következményeinek felszámolására.
Az ASEAN-tagállamok (Brunei, a Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Laosz, Malajzia, Mianmar, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam) vezetői az értekezleten a Kyodo hírügynökség beszámolója szerint üdvözölték Abe politikáját, hangsúlyozva, hogy örömmel fogadják Japán hozzájárulását a térség stabilitásának és fejlődésének biztosításához.