A japán kormány újra akarja értelmezi az alkotmányt, hogy csökkenthesse a fegyveres erők külföldi bevetésére vonatkozó jogi korlátozásokat – jelentette be Abe Sindzó miniszterelnök csütörtökön, miután az általa felállított szakértői bizottság úgy ítélte meg, hogy másképpen nem garantálható az ország biztonsága.
Abe közölte: engedélyezni akarja a japán haderő számára a kollektív önvédelem gyakorlását (azaz a szövetségesek védelme érdekében való beavatkozást), a külföldön bajba került japánok megmentését és a “szürke zónás incidensekre” való reagálást. (Ez utóbbiak olyan kisebb fegyveres összetűzések, amelyek nem tekinthetők “rendes” katonai támadásnak.)
Szakértők szerint ezek fontos jelképes lépések lennének a japán haderőre vonatkozó példátlan korlátok lebontását illetően, ugyanakkor rövid távon nem járnának jelentős gyakorlati hatással.
“Japán hetven éve, a II. világháború vége óta békés úton jár, és ez nem fog változni. Azonban nem védhetjük meg békés életünket csupán azzal, hogy azt ismételgetjük: békés ország vagyunk. Békés életünket bármikor válság fenyegetheti” – fogalmazott a kormányfő a kelet-ázsiai térség feszültségeire utalva.Abe azután jelentette be hivatalosan a terveit, hogy az általa kijelölt szakértői bizottság csütörtökön közzétett jelentésében azt írta: Kína egyre erélyesebb külpolitikája és Észak-Korea kiszámíthatatlansága miatt Japán biztonsága csak a hadseregre irányuló jogi korlátozások enyhítésével szavatolható.
“Olyan helyzetbe kerültünk, hogy nem tudjuk megfelelően fenntartani országunk békéjét és biztonságát, illetve a térség és a nemzetközi közösség békéjét és prosperitását az alkotmány jelenlegi értelmezése (jelentette korlátok) alatt” – olvasható a jelentésben.
A kínai külügyminisztérium bírálta a tervet, és arra szólította fel Japánt, hogy “tartsa tiszteletben más térségbeli országok legitim és indokolt aggodalmait”.
A bizottság leszögezte, hogy a kollektív önvédelem bizonyos korlátok mellett összeegyeztethető az alkotmány kilencedik cikkével, amely tiltja a hadviselést. A bizottság konkrét esetként azt hozta fel, hogy Japánnak képesnek kell lennie megvédeni egy partjai közelében megtámadott amerikai hadihajót, vagy lelőnie egy Amerika felé tartó (feltehetőleg észak-koreai) atomrakétát.
A konzervatív – magát patriótának tartó, bírálói által nacionalistának nevezett – miniszterelnöknek régi és nyílt célja a japán biztonságpolitika aktivizálása, amit Tokió szövetségese, az Egyesült Államok is támogat.
Ugyanakkor felmérések szerint a társadalom megosztott az ügyben, és az Abe vezette Liberális Demokrata Párt (LDP) koalíciós partnere, a buddhista-pacifista Új Komeitó korántsem lelkesedik az ötletért.
A japán alkotmány jelenleg hatályos – 1981-ben megfogalmazott – értelmezése szerint a kollektív önvédelemhez nincs joga Tokiónak. A japán közjogi rendszer sajátossága, hogy a kabinet változtathat az alkotmány értelmezésén.