Csaknem húsz éve nem látogatott el Szöulba Kína államfője, pedig a koreai félsziget jövőjéről folyó tárgyalások elvben Pekingben folynának. Hat állam képviselői vesznek részt ezeken a tárgyalásokon: a két Koreán kívül Kína, az USA, Oroszország és Japán diplomatái. Jelenleg semmiről sem tárgyalnak, mert Észak-Korea folyamatosan megszegi korábbi ígéreteit és tovább fejleszti nukleáris fegyverzetét és rakétatechnikáját. Kim Dzsongun, Észak-Korea ifjú diktátora már többször háborúval fenyegette meg Dél-Koreát, az USA-t és Japánt.
Kína többször figyelmeztette szövetségesét, hogy a háborús retorika aligha szolgálja a koreai nép érdekeit. Peking arra ösztönözte az ifjú diktátort, hogy a hadsereg fejlesztése helyett, inkább a gazdaságra koncentráljon. Ezt Kim Dzsongun meg is ígérte Pekingben, de hazatérve másképp döntött. Kivégeztette Észak-Korea második számú vezetőjét, akit Peking bizalmasának és a reformok első számú hívének tartottak. Ezt követően érezhetően hűvösebbé vált a két kommunista állam kapcsolata. Észak-Koreában a katonaiskolákban megkezdődött Kína bírálata.
Mit hánytak Kína szemére? Egyrészt azt, hogy letért a kommunizmus rögös útjáról és a kommunista párt immár a kapitalizmust építi. Másrészt pedig azt, hogy Peking beavatkozik a szomszédai belügyeibe úgy, mint egykor a kínai császárok.
Kína elnöke, Hszi Csinping ezekután úgy döntött, hogy fontosabb partner az amerikabarát Dél-Korea, mint a kommunista elvbarát Észak. Ráadásul Észak-Korea támogatása pénzbe kerül Kínának, míg Dél-Koreával virágzó kapcsolat alakult ki. Dél-Korea azt szeretné, ha Peking nyomást gyakorolna szövetségesére, de Kínában azt hangsúlyozzák: Kim Dzsongun önfejű és nem befolyásolható.
Hszi Csinping elnök látogatása várhatóan a gazdaságra koncentrál majd Dél-Koreában, ahol mind fontosabbnak tartják az 1,4 milliárdos kínai piacot.