Az Amnesty International és az Omega Research Foundation friss kutatása szerint a kínai vállalatok virágzó kínzóeszköz-gyártása, kereskedelme és exportja Afrikában és Ázsiában is emberi jogsértésekhez vezet.
Az új jelentés – China’s Trade in Tools of Torture and Repression (A kínzó- és kényszerítő-eszközök kínai kereskedelme) – kimutatása szerint az egy évtizeddel ezelőtti 28-hoz képest ma már 130 kínai vállalat vesz részt potenciálisan veszélyes rendészeti eszközök gyártásában és kereskedelmében.
A nyíltan reklámozott eszközök egy része – köztük az elektromos sokkoló botok, a szöges rendőrbotok vagy a nehezékes lábbilincsek – eredendően kegyetlen és embertelen, ezért azokat azonnali hatállyal be kell tiltani.
Más, jogszerűen is felhasználható rendészeti eszközöket – úgymint a könnygáz, a gumilövedékek vagy a tömegoszlatásban alkalmazott járművek – annak ellenére exportálnak a kínai vállalatok, hogy fennáll a veszélye, hogy azokat a hatóságok jogsértések elkövetéséhez használják fel.
“Egyre több kínai vállalat profitál a kínzóeszközök kereskedelméből, amivel eszközt szolgáltatnak emberi jogsértések elkövetéséhez.” – mondta Patrick Wilcken, az Amnesty International kutatója. “A kereskedelem – mely óriási szenvedés forrása, – annak köszönhetően virágzik, hogy a kínai hatóságok semmit nem tesznek a borzalmas eszközök exportálása, illetve az ellen, hogy a rendészeti eszközök olyan hatóságok kezébe jussanak, amelyek a visszaéléseikről ismertek.”
A többségében állami tulajdonú kínai vállalatok egyre jelentősebb szereplői a rendészeti eszközök globális piacának.
Kína az egyetlen ország, amely szöges rendőrbotokat gyárt. Az ilyen rendőrbotok teljes egészét vagy végét szögek borítják, és céljuk kifejezetten a kínzás vagy a fájdalom okozása. Hét kínai vállalat nyíltan reklámozza ezeket az embertelen rendőrbotokat. Egyes értesülések szerint kínai gyártmányú szöges rendőrbotokat alkalmaz a kambodzsai rendőrség, illetve ilyet használnak a nepáli és a thaiföldi biztonsági erők is.
A kutatás 29 olyan kínai vállalatot azonosított, amely nyíltan kínált eredendően embertelen elektromos sokkoló botokat külföldi piacra. Ezek az eszközök lehetővé teszik a biztonsági erők számára, hogy maradandó nyomok nélkül alkalmazzanak különösen fájdalmas elektromos sokkot a test érzékeny pontjain, pl. a nemi szerveken, a torkon, az altesten vagy a füleken.
Több tucat kínai vállalat gyárt embertelen mozgást korlátozó eszközöket is, köztük nehezékes lábbilincseket, mozgást korlátozó székeket, az egyik vállalat pedig nyakbilincseket, amely életveszélyesen akadályozhatja a légzést vagy az agyi vérkeringést, és az idegek működését.
Több vállalat reklámanyagaiból az is kiderül, hogy világszerte olyan rendfenntartó szervezetekkel is kereskednek, amelyek rendszeresen követnek el emberi jogi visszaéléseket.
“Nincsen mentség az olyan eszközök gyártására és kereskedelmére, amelyek elsődleges célja a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés alkalmazása. Az ilyen bánásmódot teljes mértékben tiltja a nemzetközi jog, ezért a kínai hatóságoknak kötelességük azonnali hatállyal betiltani az ilyen típusú eszközök gyártását és kereskedelmét.” – hangsúlyozta Patrick Wilcken.
Az egyik ujjbilincseket, mozgást korlátozó székeket és elektromos sokkoló botokat reklámozó vállalat, a China Xinxing Import/Export Corporation 2012-ben arról számolt be, hogy több mint 40 afrikai országgal áll üzleti kapcsolatban, és több mint 100 millió dollár értékben exportált ilyen eszközöket.
Az Amnesty International és az Omega Ghánában, Szenegálban, Egyiptomban és Madagaszkáron is bizonyítékot talált kínai gyártmányú elektromos sokkoló botok használatára. Kínai vállalatok ezen felül olyan eszközöket is exportálnak, amelyeket kizárólag a nemzetközi normákat szem előtt tartó, jól képzett és felelős tisztek alkalmazhatnak jogszerűen. A jelentés szerint ezzel szemben Kína olyan országok számára is juttatott ezekből az eszközökből, ahol a súlyos emberi jogsértések valós veszélye áll fenn.
A jelentésben szereplő egyik szemléletes példa a 2011 februárjában Ugandának juttatott kínai tömegoszlató eszközök esete, amelyben figyelmen kívül hagyták az ugandai rendőrség által rendszeresen elkövetett kínzást és egyéb rutinszerű visszaéléseket. Két hónappal az eladásokat követően a kínai gyártmányú eszközöket az ugandai hatóságok a növekvő árak ellen tüntető csoportok elnyomására használták fel. A kínai páncélozott járműveket alkalmazták azokban az erőszakos tömegoszlatásokban is, amelyekben többeket lelőttek, legalább százan megsérültek, és legalább hatszáz embert letartóztattak.
Kínai gyártmányú tömegoszlató eszközöket alkalmaztak a Kongói Demokratikus Köztársaságban is a 2011-es választásokat kísérő tüntetések leverésére, aminek következtében 83-an megsérültek, 33-an pedig életüket vesztették. Az export annak ellenére folytatódott, hogy a kongói hatóságok széles körben elkövetett visszaéléseire meggyőző bizonyítékok álltak rendelkezésre.
A jelentés rámutat, hogy a rendészeti eszközök exportjának felügyelete Kínában gyenge, átláthatatlan, és a jelek szerint figyelmen kívül hagyja a vásárló országokban uralkodó emberi jogi helyzetet.
“Kína nem megfelelő export-szabályozása lehetővé tette a kínzó- és kényszerítő eszközök kereskedelmének virágzását. A kínai hatóságoknak sürgősen meg kell reformálniuk a kereskedelmük szabályozását, hogy véget vessenek az emberi jogokat nem tisztelő hatóságokkal történő felelőtlen kereskedelemnek.” – jelentette ki Patrick Wilcken.
A kínai export-szabályozás nem az egyetlen, amely képtelen hatékonyan biztosítani a rendészeti eszközök kereskedelmének és az emberi jogok tiszteletben tartásának összhangját. Az ilyen típusú eszközök kereskedelme nemzetközi szinten sincsen megfelelően szabályozva. Még az alaposabb szabályozással rendelkező EU és USA számára is fontos lenne bezárni a kiskapukat, amelyek lehetővé teszik az új eszközök és technológiák piacra jutását.
A kínzó- és kényszerítő eszközöket Kína nem csak exportálja, hanem belföldön is alkalmazza. A kínai hatóságok gyakran nyúlnak a kínzás és embertelen bánásmód vagy az önkényes fogva tartás eszközéhez a tüntetések leverésekor. Az Amnesty International széles körben dokumentálta az elektromos sokkoló botokhoz hasonló kínzóeszközök használatát Kínában.
Egy kínai kínzás-túlélő a következőt nyilatkozta az Amnesty International-nek: “(A rendőrök) elektromos botot használtak az arcomon – ezt a kínzást bengbao popcorn-nak hívják, mert felszakad tőle az arcod, és úgy néz ki mint a pattogatott kukorica. Borzalmas szaga volt: az égett bőr szaga.”
A jelentés ezen felül rámutat a mozgást korlátozó mechanikus eszközök elterjedt használatára is Kínában. Számos fogvatartott arra panaszkodott, hogy csuklójánál és bokájánál fogva lógatták a plafonról vagy fájdalmas testhelyzetbe kényszerítették.
Az Amnesty International és az Omega arra kéri a kínai hatóságokat és a többi országot, hogy:
azonnali hatállyal tiltsák be az eredendően bántalmazásra szolgáló eszközök gyártását és kereskedelmét;
azonnali hatállyal a függesszék fel vagy vonják be a rendészeti eszközökre vonatkozó kereskedelmi engedélyeket az olyan rendfenntartó és biztonsági erőkkel szemben, amelyek esetében fennáll a veszély, hogy ezen eszközöket emberi jogi visszaélések elkövetéséhez vagy elősegítéséhez fogják felhasználni;
vezessenek be export szabályozásokat az olyan eszközökre vonatkozóan, amelyeknek bár van jogszerű felhasználása, mégis könnyen válhatnak visszaélések eszközévé;
szüntessék be a kínzást és a kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés gyakorlatát és az önkényes erőszak használatát, illetve vizsgáljanak ki minden ilyen típusú esetet, valamint állítsák bíróság elé a felelősöket.
Rónai Judit
média és kommunikációs munkatárs