A csütörtökön tartott, rendkívül fontosságú török parlamenti ülésen a fő téma az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet elleni török katonai fellépés volt Irakban és Szíriában. Az erről szóló javaslatot kedden nyújtotta be a török kormány, s azóta élénk vita folyt arról, hogy vajon Ankara akár szárazföldi erőkkel is részt vegyen-e a harcokban. “Mi kemény fogunk harcolni az összes terrorista szervezet ellen a régióban, s nem teszünk különbséget köztük. Ez az elsődleges prioritásunk” – jelentette ki tegnap Recep Tayyp Erdogan török államfő, aki még hozzátette, hogy aligha jelentenek a légicsapások megoldást, ennél “többre” (vagyis szárazföldi beavatkozásra) van szükség.
A török parlament 298-98 arányban hagyta jóvá a kezdeményezést, miszerint a török hadsereg megkap minden jogi felhatalmazást arra, hogy akár erőszakkal is fellépjen a terrorista csoportok jelentette veszély ellen, akár országhatáron kívül, tehát Irakban és Szíriában is. A török kormány csak egy évre kapott engedélyt a török törvényhozástól arra vonatkozólag, hogy szárazföldi csapatokat és katonai eszközöket vessen be, de a katonai elemzők és szakértők szerint ez is “bőven elegendő” idő arra, hogy egy “pufferzónát” hozzanak létre a török-szíriai és a török-iraki határ mindkét oldalán.
A török ellenzék két legnagyobb pártja, a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) és a kurdokat támogató Demokrata Néppárt (HDP) tagjai előzetesen közölték, nem fogják megszavazni a felhatalmazást. Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, az AKP vezetője a szavazás előtt közölte, “a mai nap próbára teszi az ellenzéki pártok, a CHP és a HDP képviselőit. Meglátjuk ki van az Iszlám Állam mellett és ellen”. A két párt képviselőinek többsége nemmel szavazott , mások pedig inkább tartózkodtak a szavazáson, mivel szerintük “felesleges lett volna, mert Erdogan emberei úgyis túlsúlyban vannak a parlamentben és az egész puszta színjáték volt”.
Továbbá a parlament arra is rábólintott, hogy a terrorellenes küzdelem érdekében külföldi katonák használják az ország támaszpontjait, és Törökországból induljanak bevetésekre ebből a célból. Ezzel együtt egy “repüléstilalmi övezetet” is felállíthatnak Szíriában, körülbelül olyat, amilyen Líbia felett volt 2011-ben. Ez utóbbira azért került sor, mert Erdogan többször is kijelentette, hogy “Bassár el-Aszad nem partnerünk a terroristák elleni harcban és a szíriai rezsimet éppúgy meg kell dönteni, mint a terroristákat”. Azonban egyelőre kérdéses, hogy Damaszkusz mit fog válaszolni erre a “repüléstilalmi övezet” felállítására, ugyanis a szíriai kormány többször leszögezte, hogy “egy ilyen lépés az ország elleni támadásnak minősül, amit meg fog torolni”. Sőt ezenfelül a török hadsereg akár a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ellen is felléphet, ami viszont magával hozhatja a kurd-török béke felbomlását is.
Törökország mindeddig vonakodott attól, hogy részt vegyen az Egyesült Államok és szövetségesei által létrehozott, a “kalifátus” legyőzésére irányuló nemzetközi koalícióban. Ankara attól tartott, hogy amennyiben a dzsihadistákra mért légi csapásokat nem kíséri átgondolt politikai tervezés, a támadások stratégiailag kedvező helyzetbe hoznák a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket – miközben a török vezetés Aszad eltávolítására törekszik – és a kurd (pesmerga) harcosokat, akik a három évtizede nagyobb autonómiáért küzdő törökországi kurdok szövetségesei.
Ugyanakkor az Irakkal és Szíriával szomszédos Törökország vezetése az utóbbi napokban szorult helyzetbe került: a dzsihadisták a török-szíriai határ közelében fekvő Kobané szíriai kurd várost fenyegetik. Egyes helyi beszámolók szerint a terroristák már betörtek Kobané elővárosi részébe és “pár száz méterre” megközelítették a török-szíriai határt. A város elfoglalása esetén valóságos kurd “exodus” indulna meg Törökország felé, ezért Ankarának minél előbb lépnie kellett. Azonban a török kormány hivatalos okként a katonai beavatkozásra Szulejmán Sáh szíriai sírjának védelmét jelölték meg, mivel az elmúlt napokban a török enklávé körüli területet elfoglalták terroristák és körbezárták azt a harminckét török katonát, akik a mauzóleumot védték.