A határ túloldalán temetik el a bajtársaikat Kobane védői

Megfigyelők szerint több százan haltak meg mindkét oldalon a török-szíriai határvárosért, Kobanéért folyó harcban. Az ISIS gyűrűje annyira szoros a város körül, hogy a kurd családok nem tudhatják, mikor kaphatják vissza elesett hozzátartozóikat, és temethetik el őket rendesen. Most hevenyészett sírokba teszik a védők holttesteit, 10 kilométerre a határtól, a török oldalon. A Reuters tudósítása.

A kurd népvédelmi egységek (YPG) kilenc harcosát temették el tegnap Suruc közelében, a határ török oldalán: mindannyian a Kobanéért három hete folyó csata áldozatai. Négy további sír még üresen áll. “Nagyon nehéz idők ezek” – mondja a 71 éves Bekir Sehahmed. “Én is muszlim vagyok. Miért csinálják ezt?”

Körülbelül 300 gyászoló állja körül a kövekkel és néhány szál virággal megjelölt sírokat, többnyire férfiak. Egy szíriai kurd beszél a megafonba, magasztalja az elesetteket, és másokat is arra hív fel, hogy áldozzák fel önmagukat.

Az ISIS tüzérsége napok óta sorozza a várost, és mindkét oldalon öngyilkos támadásokat hajtanak végre a török határral párhuzamosan futó kelet-nyugati autópálya mentén fekvő Kobanéban.  A dzsihádisták eltökéltek: a város bevételével akarják megszilárdítani az ellenőrzésüket az Észak-Irakban és Szíriában kezükre került területeken. Az amerikaiak vezette légicsapások tegnap minden korábbinál intenzívebbek voltak. De az ISIS ellenőrzi Kobane keleti felének egyes részeit, és a terrorcsoport fekete zászlója lobog a városra lenéző hegyen.

Körülbelül 200 ezer ember menekült át Törökországba, de kurd tisztségviselők azt mondják: néhányan a civilek közül a városban rekedtek. A feketébe öltözött, 35 éves Ahmet korábban át szokott bújni a határon kifeszített szögesdrót alatt, hogy megnézze a rokonát, a 40 éves, négygyermekes Seydo Mehmet Cumót. Most egy rögtönzött sírba temeti Törökországban. “A kórházban azt mondták, tegnap halt meg” – mondja sírva.

A kurd katonai parancsnokok közölték: a végsőkig kitartanak. Sokan tömegmészárlástól tartanak Kobanéban, attól, hogy nagyon sok ilyen sírt kell majd még ásni. “A múlt hónapban én is odamentem, és ott maradtam egy éjszakára. Segítettem árkokat ásni a város körül. De fegyverekre van szükségük” – mondja Ahmet.

Megjegyzései nem csak a gyászát mutatják: azt a csalódottságot is, amit az okoz, hogy egyre inkább politikai dimenziót kap a város ostroma. Kicsit távolabb a síroktól három maszkot viselő fiú tartja magasra a törvényen kívül helyezett Kurd Munkáspárt (PKK) zászlaját. Ankara 30 éve harcol a nagyobb autonómiát követelő és az ISIS-szel most szemben álló kurdokkal szoros kapcsolatban álló szervezet ellen.

Törökország humanitárius segítséget ajánlott fel, de azt is világossá tette, hogy nem kíván segíteni általa terroristának tartott csoportokat, és nem hajlandó belerángatni magát egy szárazföldi hadműveletbe Szíriában, ahonnét 2011 márciusa óta 1,2 millió menekült érkezett török területre.

A héten több mint 20 tüntetőt öltek meg Törökország főként kurdok lakta dél-keleti vidékein, ahol most évek óta a legerőszakosabb tüntetéshullám söpört végig. Sokan attól tartanak, hogy veszélybe került az a törékeny békefolyamat, amelynek célja a PKK lefegyverzése.

“Ezek itt a mi gyerekeink. Nem akarjuk, hogy meghaljanak. Gonosz módon gyilkolják őket” – mondja az 57 éves Abdulkadir Dasdemir, aki Isztambulból érkezett Surucba, hogy hangot adjon a szolidaritásának Kobanéval. “Törökország és Amerika 24 óra alatt véget tudna vetni ennek, ha akarna… De a Török Köztársaság mégis megengedi, hogy ez történjen.”

A BBC ma reggel azt jelentette: az amerikaiak által vezetett légicsapások megakadályozták, hogy újabb területeket foglaljon el Kobanéban az ISIS, sőt, kicsit vissza is szorították a dzsihádistákat a város szélei felé. Törökország újra kizárta egy szárazföldi hadművelet lehetőségét, és újból repülési tilalmi zóna létrehozását sürgette Mevlut Cavusoglu külügyminiszter, amikor tegnap a NATO új főtitkárával, Jens Stoltenberggel tárgyalt Ankarában. És összehangolt akcióra szólított fel Basar el Asszad szíriai elnök ellen. Ankarában attól félnek, hogy az ISIS visszaszorításának Asszad hadserege lehet a fő haszonélvezője.

Az ENSZ szíriai különleges megbizottja, Steffan de Mistura viszont arra figyelmeztetett: Kobane eleste magát Törökországot veszélyeztetné. A török kormány a múlt héten felhatalmazást kapott egy lehetséges katonai akcióra a parlamenttől. A kormányzó párt, az AKP alelnöke, Yasin Aktay ugyanakkor azt mondta a BBC-nek: az ISIS ellen harcoló PKK is terrorszervezet. “Miért kellene egy ilyent segítenünk, miért kellene valamely terrorszervezet pártját fognunk egy másikkal szemben? A civilek már mind Törökországban vannak, megmentettük őket. Kobanéban most két terrorcsoport harcol egymással.”

Suruc előljárója, Abdullah Ciftci arról beszél, hogy most mindenekelőtt azoknak nyújtanak segítséget, akik bent rekedtek Kobanéban. A katonai segítség kizárt, Törökországnak a saját határait kell védenie – teszi hozzá.

Ma reggel újaból kurd tüntetők gyülekeztek a határ melletti gyapotföldeken, sürgős segítséget követelnek Törökországtól. Egyikük azt mondta a BBC tudósítójának: “hagyják, hogy az Iszlám Állam leölje az embereinket és felrobbantsa az otthonainkat.”

A kurd erőknek több fegyverre és lőszerre volna szükségük, hogy meg tudják állítani az ISIS nehézfegyverzetét. “Tankjaik vannak, Humvee-ik, rakétáik, ágyúik, aknavetőik.” – mondja az egyik parancsnok. Törökország tankokat állított fel a határ mentén. De nem indítja el őket.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez