„Habár azt nem tudom mi a helyzet a világ többi részén, de azt biztos, hogy Kurdisztán az egyik legaláaknázottabb terület a Földünkön” – nyilatkozta az al-Monitornak Sean Sutton fényképész, aki már évek óta a MAG (Mines Advisory Group) kötelékeiben szolgál, akik felelősek az itt található aknák felderítéséért és hatástalanításáért. Nincs könnyű dolguk: összesen 314 millió négyzetméternyi területet kell átfésülniük robban szószerkezet után, s néha semmiféle figyelmeztető jel vagy tábla nincs az aknákkal kapcsolatban és csak néhány érdekes kő jelzi a jelenlétüket.
Az iraki és a kurd hatóságok mégcsak hozzávetőlegesen sem tudják megbecsülni azoknak a civileknek a számát, akik aknára lépnek vagy gépjárművükkel arra hajtanak. Ezzel kapcsolatban az iraki rendőrségek és a kórházak ugyanis nem tartanak nyilván semmiféle adatbázist, mivel ezt általában a segélyszervezetek végzik. Az egyik kurd menekülttábor például azt nyilatkozta az al-Monitornak, hogy Kobáne ostromának kezdete óta legalább 1000 kurd menekült lépett aknára, amikor elhagyták a várost és a biztonságosnak ítélt észak-iraki kurd területek felé indultak. Viszont a hadsereg és a pesmerga harcosok más lapra tartoznak: a hadvezetéseik pontos nyilvántartást vezetnek az incidensekről. Csak augusztusban a Moszul gátjáért vívott több hétig tartó csatában napi átlagban 15-20 pesmerga és iraki katona lépett rá aknára, amelyek közül nem egy az Iszlám Állam saját fejlesztésű, de hatékony robbanószerkezete volt.
Az iraki Kurdisztán több százezer aknával történő “beszennyezése” Szaddám Husszein „hagyatéka” az utókornak. Az 1980-tól egészen 1988-ig, rendkívül véres, iraki-iráni háborúban Szaddam elrendelte Észak-Irak és a nyugati területek aláaknásítását. Ennek két oka volt: egyrészt nem szerette volna, hogy a Halabdzsa nevű kurd város és attól északabbra fekvő régióban indítson átkaroló támadást az iráni hadsereg; másrészt pedig így akarta ellehetetleníteni akurd erők egyesülését és utánpótlását egy esetleges felkelés esetén.
A Szaddám-rezsim bukása óta először az amerikai, majd az iraki, végül pedig a kurd hatóságok vették kezükbe a hely megtisztítását. Évenként körülbelül 1 millió négyzetméternyi területen hatástalanítják az aknákat, sőt tavaly sikerült rekordot dönteni: a kurd tűzszerészek 5 millió négyzetméternyi terepet tisztítottak meg. Azonban még s legoptimistább becslések szerint is 250-300 évig is eltarthat mire teljesen „aknamentessé” válik a régió, annak ellenére, hogy felgyorsultak a hatástalanítási folyamatok.
Egy ideje nemcsak a kurd és az iraki a hatóságok végzik ezt, hanem mások is beszálltak az „aknabizniszbe”: civil önkéntesek – persze jó pénzért cserébe – hajlandóak életüket kockáztatni ezért. Biztonságpolitikai vállalatok jöttek létre, amelyek erre koncentrálnak és az Egyesült Államokból, valamint Iránból szerzik a szükséges aknafelderítő és hatástalanító eszközöket. Sőt ezek a társaságok, amelyek között nem egy külföldi cég is akad, egymást között felosztották a fertőzött területeket. Például Tim Kirby a Sterling Global Operations vezetője felel mintegy 14 millió négyzetméter területnyi akna eltakarításáért a Halgurd-hegyen, amely Kurdisztán legmagasabb pontja, és annak környékén, ahol Bagdad nemzeti parkot akar létesíteni.
Viszont ennek az “aknabiznisznek” 2014-re megjelentek az árnyoldalai is. A bagdadi és erbíli források szerint a bűnözők és a terroristák is csatlakoztak ehhez az akciókhoz, de teljesen más célból. Ők nem hatástalanítják teljesen az aknákat, hanem csak kiássák és elviszik azt a feketepiacra, úgy hogy nehogy felrobbanjon. Itt aztán jó pénzért eladják, amit aztán a különböző szélsőséges militáns csoportok vásárolnak meg. Így fordulhatott elő például az, hogy egy 80-as évek végi, iraki mágneses aknák bukkantak fel a kelet-szíriai sivatagban, amelyeket valamelyik iszlamista csoport hagyott hátra a szíriai hadsereg tankjai számára. Ezenfelül jelentések érkeztek arról is, hogy mivel a „kalifátus” vesztésre áll Irak több részén is, ezért visszavonulásuk után aknával árasztják el a területet és így próbálják meg lassítani az iraki csapatok és pesmergák előrenyomulását.
A kép forrása: Europress/AFP