Kedden a melillai lakosokhoz nem érkezett meg a cement és a tégla. Szerdán a gyümölcsöket, a zöldségeket és a halat nem engedték át a marokkói határon, amit blokád alá vett a spanyol rendőrség elleni tiltakozó megmozdulás. A marokkói tengerparton fekvő 70 ezer lakosú spanyol enklávé miatt ismét megsűrűsödtek a Madrid és Rabat közti diplomáciai pengeváltások.
Az ügy augusztus elején kezdődött egy marokkói diplomáciai távirattal. Ebben az állt, hogy a spanyol rendőrség erőszakosan lép fel a marokkói és szubszaharai vendégmunkásokkal szemben a határellenőrzések során. Mivel nem kapott azonnali választ, Rabat több közleményt adott ki és ötször fejezte ki tiltakozását az ügyben. Mindeközben marokkói “civilszervezetek” véres kezű rendőröket ábrázoló fotómontázsokat függesztettek ki a határnál. Ugyanezek a csoportok megszervezték az élelmiszerellátást érintő szelektív határzárat a marokkói rendőrök közönyös tekintete előtt.
A spanyol kormányt meglepték a támadások. A humanitárius szervezetek ugyan rendszeresen felhívják a figyelmet a rendőri szervek túlkapásaira, de ilyenkor egy kalap alá veszik mind a spanyol, mind a marokkói rendőrséget. Annál is inkább, mert a valla – enklávé –, az Afrika és Európa közötti egyetlen szárazföldi határ körüli feszültségek nem új keletűek: azóta léteznek, amióta Spanyolország belépett az Európai Unióba. A Melilla és Ceuta, a marokkói területen fekvő másik enklávé feletti spanyol fennhatóság körüli huzavona azóta a két ország közt állandó szertartássá vált.
A tiltakozó megmozdulások azonban soha nem mentek ilyen messzire. Néhány elemző szerint Rabat azt próbálgatja, meddig mehet el a gazdasági válság által legyengült és a nemzetközi porondon befolyását vesztett Spanyolországgal szemben. Más megfigyelők arra hívják fel a figyelmet, hogy a marokkói Palota erősen nehezményezi Madrid késlekedését az új marokkói nagykövet, a korábban a Polisario Front (Nyugat-Szaharában, a spanyol fennhatóság ellen harcoló politikai és fegyveres erő) tagjaként tevékenykedő Ahmed Ould Souilem akkreditálásában.
A Melillában többségi Néppárt hiányolja az erős kéz politikáját Marokkóval szemben. Amikor hatalmon volt, a konzervatív José Maria Aznar (1996-2004) sikeresen elérte a diplomáciai kapcsolatok teljes befagyasztását, amikor erővel vetett véget az aprócska Persil-szigeten kirobbant szuverenitási vitának.
Miután a halogató taktika nem vált be, Madrid sorra próbálkozik a békés megoldásokkal. Először Juan Carlos király emelte fel a telefonját, hogy uralkodók között próbálja meg elrendezni a helyzetet. Ezután a kormányfő, José Luis Rodriguez Zapatero biztosította a marokkói hatóságokat, hogy “tájékoztatja” őket és “magyarázatot ad” a határnál megfigyelt intézkedésekről. Végül a belügyminiszter, Alfredo Pérez Rubalcaba, jövő héten Rabatba látogat, hogy találkozzon marokkói kollégájával. A spanyolokat szorítja az idő. Ugyan a marokkói hatóságok immár szelídebb hangnemet ütöttek meg, a civil szervezetek azonban átvették a stafétát. A melillai bojkott megszervezése után kedden bejelentették, hogy Ceutára is kiterjesztik a mozgalmat.
forrás: Africatime