Az afrikai kontinensen gyakorlatilag mindenféle energiaforrás megtalálható. Az északi területek fosszilis energiahordozókban, olajban és földgázban gazdagok, a szub-szaharai térségben azonban a biomassza jelenik meg egyre nagyobb mértékben, de a szaharai térségben a szeles és a napos órák rendkívül nagy száma is energetikai befektetésekre ad lehetőséget. Az Afrikai-Magyar Egyesület (AHU), az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Esztergom (ETE Esz) és az Afrika Holding szervezésében megrendezett pénteki (október 1.), V. Africa Summit elnevezésű konferencián a résztvevők egyetértettek abban, hogy mindez a jövőben fel kell, hogy keltse Európa figyelmét.
Hiába teszik ugyanis olaj- és földgázforrásai az Egyesült Államok egyik legnagyobb beszállítójává például Nigériát, ha a technológia és az infrastruktúra hiánya miatt gyakoriak a lakosság energiaellátásbeli problémái. Európa pedig hiába rendelkezik mind a fosszilis, mind a megújuló energiák területén fejlett technológiákkal, ha az erőforrások diverzitásának, illetve lehetőségek hiánya miatt nem tudja azokat használni. A szakértők szerint mindkét térség számára kedvező lenne, ha a megoldás keresésében egymásra támaszkodnának.
Pataki István (képünkön), a Magyar Energia Hivatal korábbi elnök-helyettese a konferencián tartott előadásában mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az afrikai kontinensen először az infrastrukturális problémákra kellene megoldást találni, hiszen a gyakori áramkimaradás miatt az egyébként állami monopóliumként működő áramszolgáltatónak a házi generátorok a versenytársai, nem pedig az alternatív energiaforrásokból olcsóbban előállítható áram.
Elmondta, hogy bár Afrikában egyelőre az energia kevesebb, mint tíz százaléka származik megújuló energiaforrásokból, a kontinensen rendkívüli potenciál van, ami Európa technológiai felkészültségével párosítva a mindkét terület problémáira megoldást nyújthatna. Hangsúlyozta, hogy az afrikai kontinensen a megújulók, különösen a fotovolatikus energia terén a befektetés költségei lassan elérik a minimumárat, így azok hamarosan versenyképesek lesznek az energia jelenlegi piaci árával. Pataki szerint a megújuló energiákba való beruházásokat tovább ösztönözné, ha a termelés megfelelő kormányzati támogatásokat kapna; a szakértő ráadásul úgy véli, hogy az egyes nemzetközi intézmények, így az Afrikai Unió Tanácsa, vagy az Európai Beruházási Bank keretében minderre megvannak a megfelelő finanszírozási források is.
Dr. Steier József, az ETE esztergomi szervezetének elnöke kiemelte, hogy egy 100 milliárd dolláros beruházás segítségével a Szahara jelentős részét zölddé lehetne tenni a már előkészített projektek megvalósításával. Ezek közül kiemelte a szaharai Desertec, és a Great Green Wall (Nagy Zöld Fal) projekteket, amelyek a nap, a biomassza, illetve a szélenergia segítségével járulhatnának hozzá az afrikai energia kiaknázásához. Az általa elképzelt globális projekt a világ minden egyes területének együttműködésével valósulna meg.
„Ezeket a projekteket össze lehet vonni, és így a Szahara egyharmadát zölddé lehet tenni. Ez mintegy húsz afrikai nemzetet érintene. A tervezett költségek 100 milliárd dollár körül mozognak, ami nem lehet túl sok, ha arra gondolunk, hogy az USA az iraki háborúra 600 milliárd dollárt, vagy Kína a válságra sok száz milliárd dollárt költött.” – mondta Steier.
forrás: euractiv.hu