A férfiak neve után a „tegin”, a nőké után a „kizi” tagot tenné Nurkamil Madalijev. A képviselő szerint ezekkel a nemesi családok neveiből származó szuffixumokkal lehetne helyettesíteni az oroszból átvett és túlságosan elszaporodott végződéseket.
A hivatalos statisztikákat idézve kijelentette, hogy az országban tavaly született 150.000 gyerekből mindössze 300 szülei használták a kirgiz toldalékokat. „Ez azt bizonyítja, hogy szabályozni kell a vezetékneveket a nemzeti hagyományoknak és szabványoknak megfelelően” – idézte Madalijevet a 24.kg hírportál.
A törvénytervezet egyelőre a társadalmi vita szintjén áll. Hogy mennyire esélyes az elfogadása, kérdéses. Tavaly ugyanis több tízezer kirgiz oroszosította a névvégződéseket, az abból fakadó esetleges problémákat elkerülendő a határátlépéskor. A gond az, hogy a meglehetősen gyenge lábakon álló hazai gazdaság helyett főként Oroszországban próbálnak vendégmunkásként boldogulni a kirgizek. A Világbank adatai szerint az ország gazdaságának 31,5 százaléka függ a vendégmunkások hazautalt pénzétől. Ráadásul ez az eleve magas mutató most nagy veszélyben van a rubelválság miatt, hiszen az elmúlt egy évben körülbelül felére csökkent az orosz fizetőeszköz értéke.
Ugyanakkor nemcsak Kirgizisztánban fűznek nagy reményeket a nevek nacionalizálásához. Tavaly például Tádzsikisztánban (ahol a gazdaság 42 százalékát befolyásolják az oroszországi vendégmunkások) is hasonló ötlettel álltak elő, mondván társadalmi kötelesség megszabadulni az orosz formától. Ráadásul ott az elnök, Emomali Rahmon már példát mutatott, amikor a 2000-es évek közepén elhagyta nevéből az –ov végződést. Nurszultán Nazarbajev pedig azt javasolta, hogy Kazahsztán nevéből hagyják el a –sztán végződést, hogy így különüljön el a többi közép-ázsiai államtól.
Kép: Europress/AFP