A demonstrációk volumene még a kormányt is felkészületlenül érte – a rendőrség egymillió tüntetőt számlált csak São Paulóban, és az ország több nagyvárosában is megteltek az utcák az elégedetlen tiltakozókkal. Így például a híres Copacabana strandját Río de Janerioban tíz-, ha nem százezrek lepték el, az elnökasszony távozását követelve, sőt néhányan egyenesen a hadsereg beavatkozását kérő transzparensek alatt vonultak fel.
Kezdetben a viharfelhők a Petrobras állami olajcég körül kirobbant korrupciós botrány képében gyülekeztek a politikai láthatáron, amelynek mára 47 fontos kormánytisztségeket is betöltő vádlottja van, így például a törvényhozás alsó és felső házának elnökei, jó néhány volt miniszter és PT-párttag is.
Bár a szövetségi ügyészség kizárta annak a lehetőségét, hogy az elnök ellen is vizsgálatot indítson, a rossz nyelvek szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a Petrobras-milliókból bizony Rousseff 2010-es választási kampánya számára is csurrant-cseppent egy komolyabb összeg. Az állami olajcég körül kirobbant botrány másfelől némileg megtépázta a PT politikai szövetségeit is, amelynek következtében komolyan csökkenhet a kormány azon képessége, hogy keresztülvigye politikai agendáját a törvényhozáson. Minderre pedig éppen az államfő által bejelentett költségvetés módosítás előestéjén kerül sor, amelyhez a PT-nek szüksége lenne a törvényhozás támogatására is, és amelyet nem mellékesen a befektetők és a pénzügyi szektor is nagy gyanakvással figyel.
Miközben a Dilma Rousseff dolga egyre nehezebbé válik a parlamentben, addig az ország gazdasági helyzete sem tűnik éppen rózsásnak. 2015-ben a dollár 22%-kal emelkedett a reállal szemben, az előrejelzések szerint a brazil gazdaság lassan recesszióba fordul és az elmúlt egy évben 7,7%-kal rekordot döntött az infláció is.
A BBC Mundo által idézett Carlos Antonio Luque, a São Pauló-i egyetem közgazdaságtudományi tanszékének professzora szerint a Brazíliát sújtó válság mostanra túlnőtt a pusztán gazdasági kereteken.
„A brazil kormány nehézségei már valóságos politikai krízissé nőtték ki magukat” – mutatott rá a professzor a brit napilap digitális kiadásának adott interjújában. Luque szerint az instabil politikai légkör pedig csak tovább rontja az amúgy is nehéz helyzetben lévő kormány nemzetközi megítélését a gazdaságot mozgásban tartó nagybefektetők szemében.
Igaz, már 2013-ban is komoly tüntetéssorozat söpört végig az országon, akkor azonban a demonstrációk és a lakosság elégedetlenségének céltáblája a politikai elit egésze volt, most azonban kifejezetten a kormány, a PT és Dilma Rousseff távozását követelik a tüntetők.
A brazil demokrácia napján, vasárnap az utcára vonult demonstrálók az államfő elleni impeachment eljárás kezdeményezésére szólították fel a törvényhozást, egyesek pedig egyenesen a hadsereg beavatkozását követelték.
A mélyrepülésben evickélő népszerűségi mutatókkal rendelkező Rousseff igen óvatosan kezeli a mostani tüntetéseket – az elnökasszony alig néhány napja úgy nyilatkozott, hogy támogatja a szabad véleménynyilvánítás jogát, még akkor is, ha arra az utcákon került sor. A brazil igazságügy miniszter, José Eduardo Cardozo bejelentette::
„Brazília egy demokratikus ország, ahol elfogadjuk az ellenérveket – amelyek nagyon távol állnak bármiféle puccsista alternatívától.”
.A tüntetésekre válaszul a kabinet által sebtében összedobott korrupció-ellenes csomagot, amellyel a kormány gyors és hatékony intézkedések látszatát kívánta kelteni, csak további demonstrációkkal fogadta a lakosság. Miközben Cardozo miniszter hétfőn bejelentette, hogy megkezdődött a korrupció visszaszorítását célzó törvénytervezet parlamenti vitája, addig ismét több ezres tömeg vonult az utcákra Sao Paulo és Río de Janeiro negyedeiben az államfő távozását követelve.