Türkmén olimpiai álmok-pénz és szándék van, kiemelkedő eredmények még nincsenek
Mondjon egy híres türkmén sportolót! Nincs egyedül, ha nem tud. Hiába nem szerzett az elmúlt húsz évben egyetlen olimpiai érmet sem Türkmenisztán, mégis nagy terveket szövöget. Akár még egy olimpiát is megrendezne. Valószínűleg nem Gurbanguli Berdimuhamedov elnök sportimádatának kielégítése, hanem a nemzetközi elismertség megszerzése az igazi cél.
Asgabat ad otthont az 5. Ázsiai Fedett pályás és Harcművészeti Játékoknak 2017-ben. Hogy megfelelő körülmények között versenyezhessen 62 ország mintegy 8.500 sportolója, öt milliárd dollárból építenek első osztályú 157 hektáros sportkomplexumot. Az eddig elkészült részeket április elején mutatták meg újságíróknak a Türkmenisztán Nemzetközi Sport Média Fórumon.
A sporttal szeretne ablakot nyitni a világra a közép-ázsiai állam – áll a kétnapos rendezvény honlapján. Egészen pontosan a sportinfrastruktúra fejlesztésével nagyrendezvényeknek adna otthont a türkmén főváros, beleértve akár egy olimpiát is. A nemzetközi sporteseményekre érkező újságíróknak pedig megmutatnák az ország egyéb kincseit is.
Példák sora áll Türkmenisztán előtt, hogyan is működik a sportdiplomácia. Ezt az eszközt használta Kína, amikor 2008-ban megrendezte a nyári olimpiát, Oroszország pedig tavaly a télit Szocsiban. Az persze más kérdés, hogyan bojkottálták a megnyitó ceremóniákat a világ vezetői, amiért a két állam rendszeresen megsérti az emberi jogokat.
Ezen az alapon viszont igen kevesen mennének el az asgabati játékokra. A Human Rights Watch 2014-es adatai szerint Türkmenisztán a világ legelnyomóbb országa. Az amerikai Freedom House sajtószabadságot vizsgáló 197-es listáján csak Észak-Koreát előzi meg. Az Amnesty International aktuális jelentése szerint a kínzás és az embertelen bánásmód ma sem ritka az országban.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, mekkora nyersanyagkészlet fölött rendelkezik az ötmilliós állam. Türkmenisztáné a világ negyedik legnagyobb gázkészlete, amit nemcsak Gurbanguli Berdimuhamedov szeretne értékesíteni, de Kína mellett például az Európai Unió is szívesen megvásárolná.
Az kétségtelen, hogy soha nem volt annyira jelentős és kiterjedt a sportdiplomácia, mint napjainkban. A mára komoly hivatássá váló érdekérvényesítő tevékenységen területek felemelkedése és országok megítélése múlhat. A kérdés már csak az, mennyire tudja ezt kihasználni Türkmenisztán.
Bár 1996 óta rendszeresen szerepelnek türkmén sportolók az olimpián, érmet eddig nem szereztek. Egyedül az egykori szovjet focista, Kurban Berdijev tett szert nemzetközi hírnévre az orosz Rosztov-na-Donu csapata edzőjeként. Persze nem szabad elfelejtkezni a fiatal reménységekről sem. Ezzel kapcsolatban azonban szkeptikus a mostani fórumon résztvevő The Moscow Times újságírója. A neve elhallgatását kérő taxis ugyanis elmondta neki, mennyire sajnálja a heti rendszerességgel kötelező sportolásra ítélt asgabati diákokat.
Kép: A türkmén csapat az Ázsiai játékokon, 2014.09.19. (Europress/AFP)