Megborotválták a szélsőséges iszlamistákat Tádzsikisztánban

Tádzsikisztán keményen harcol azok ellen, akiket iszlamistáknak vél. Ennek két oka is van: az egykori polgárháború és a mai Iszlám Állam.

Önkényes “szakálltalanítás”

Alapos fejmosásban volt részük azoknak a tádzsik rendőröknek az északi Sughd régióban, akik hozzáláttak a vallásos muszlimok szakállainak levágásához, pontosabban fegyverrel kényszerítették őket arra, hogy megborotválkozzanak. A helyiek nagyon felháborodtak az incidens miatt, és dühös levelek és üzenetek százait küldték a tádzsik belügyminisztériumnak, tiltakozva a rendőrök magánakciója ellen. Ikrom Umarzoda belügyminiszter rendreutasította és megbüntette a rendőröket. „Arra szólítottuk fel a rendőrséget, hogy az extrémizmus ellen harcoljanak, de soha nem adtuk parancsba, hogy a helyieket erőszakkal kényszerítsék a mérsékelt nézetek betartására” – nyilatkozta Umarzoda  újságírók előtt.

TAJIKISTAN-MOSQUE

Azonban, mint később kiderült, nem Sughd volt az egyetlen régió az országban, ahol ilyen történt. Az első szakállincidens még március 31-én történt, amikor egy szakállas muszlim odament az egyik, Khujandban szolgáló rendőrhöz, hogy útbaigazítást kérjen. A vége az lett, hogy levágták az öt éve növesztett arcszőrzetét.

Helyi beszámolók szerint csak Sughdban 250 embert szabadítottak meg a szakállától, az egész országra kiterjedő “nem hivatalos” akcióban leborotvált férfiak száma pedig elérheti az ezret is. Mégpedig azért, mert a hónap elején Emomali Rahmon  elnök arra szólította fel a tádzsikokat, hogy „harcoljanak az iszlám extrémizmus ellen, tegyenek meg mindent a modern Tádzsikisztán megépítéséért és akadályozzák meg a szélsőséges nézetek terjedését.” Ennek része, hogy a „hosszú szakáll viselése tilos, mivel az az iszlamista erőkhöz tartozást jelenti”.

A helyiek úgy figurázták ki a szakáll levágását, hogy "mémeket gyártottak arról,hogy hogyan néznének ki a leborotvált történelmi személyek a pénzen.
A helyiek úgy figurázták ki a szakáll levágását, hogy mémeket gyártottak arról,hogy hogyan néznének ki a leborotvált történelmi személyek a bankjegyeken.
Az imámok új államilag előírt kötelező viselete.
Az imámok új államilag előírt kötelező viselete.

A tádzsik elnök egyebek mellett megtiltotta a diáklányoknak is, hogy hidzsábot viseljenek, vagy fekete ruhát, mert „az a szín nem képezi részét a hagyományos tádzsik viseletnek”. Az imámok számára új uniformist írtak elő a hatóságok, és megszabták a tiltott témákat is, amikről nem beszélhetnek a prédikációikban. Komoly felháborodást okozott az a rendelet is, miszerint a 35 évnél fiatalabb tádzsikok nem utazhatnak Mekkába. Ezenfelül a zarándokkvótát 8000-ről 6300-ra  csökkentették, vagyis kevesebb tádzsik állampolgár utazhat ki Szaúd-Arábiába.

A kísértő múlt 

De miért hoztak ilyen kemény törvényeket? Két dolog áll a háttérben: az egyik az 1990-es évek, a másik pedig az ISIS. Tádzsikisztánban 1992-1997 között véres polgárháború dúlt az iszlamisták és a kormány között. Dusanbe kezdetben igyekezett egyedül úrrá lenni a káoszon, miközben Oroszország és Üzbegisztán egyre inkább aggódott amiatt, hogy ez a polgárháború kiterjedhet akár az egész régióra. A harcok során etnikai tisztogatásokat hajtottak végre, melyeknek sok kisebbségi esett áldozatául, köztük oroszok, és az egész háborúban körülbelül 200 ezren vesztették életüket. Végül a három évig tartó, nyolcfordulós tárgyalások után sikerült lezárni a konfliktust, és törékeny egyensúlyt létrehozni az ellenzék és a kormány között.

Harcok Dusanbéban 1992-ben.
Harcok Dusanbéban 1992-ben.

Tádzsikisztán a mai napig az egyetlen olyan közép-ázsiai, ex-szovjet tagállamból lett független ország, ahol hivatalosan is működhet az iszlamista párt: a Tádzsikisztán Iszlám Újjászületés Pártja (IRPT).  Jóllehet az IRPT sokat változott 1997 óta, inkább szekuláris, liberális nézőpontot valósított meg, elutasította a szélsőséges eszméket, sőt 2013-ban egy női elnökjelöltet támogatott, Oinikhol Bobonazarovát, sokan a mai napig bizonytalanok vele szemben.

Oinikhol Bobonazarova, aki először jelöltette magát, de nem kapott elég aláírást.
Oinikhol Bobonazarova, aki jelöltette ugyan magát, de nem kapott elég aláírást, így nem indulhatott a választáson.

Ez a bizonytalanság és ellenszenv megmutatkozott meg az idén márciusban tartott parlamenti választásokon is: az  IRPT súlyos vereséget szenvedett, a Népi Demokratikus Párt (PDP) aratott óriási győzelmet, a szavazatok 63%-át gyűjtötte be. Ráadásul most először fordult elő, hogy 1997 óta az IRPT egyetlen választókerületet sem nyert meg, egyetlen képviselője sem jutott be a parlamentbe. Emiatt már arról kezdtek el beszélni, hogy betiltják a szervezetet és terrorista csoporttá nyilvánítják.

A parlamentáris választások Tádzsikisztánban 2015 március 1-én.
A parlamentáris választások Tádzsikisztánban 2015 március 1-én.

Ezzel párhuzamosan ott van a szélsőséges militáns szervezetek jelentette kihívás is. Az Iszlám Államnak hűséget esküdött Dzsamaat Ansarullah még mindig aktív az országban, de nem ez az egyetlen ilyen szervezet, ami a közép-ázsiai országban működik. Legutóbb januárban hallatták tagjai a hangjukat, amikor egy videóban a “tádzsikisztáni dzsihádról” beszéltek. Különböző források 200-300-ra becsülik a tádzsik állampolgárságú harcosok számát az Iszlám Államon belül.

 Abu Kholidi Kulobi, az ISIS egyik tádzsik fegyverese.
Abu Kholidi Kulobi, az ISIS egyik tádzsik fegyverese.

 A kép forrása: Europress/AFP

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez