Az ISIS Magyarországon gyártott fegyverekkel is harcolt Szíriában

Ma sem tudni egyértelműen, hogy az Iszlám Állam nevű terrorista szervezet pontosan milyen fegyverekkel rendelkezik, milyen lőszereket használ, és ezeket honnan szerzi be. Ennek a homálynak az eloszlatását segítheti elő egy európai szervezet által végzett kutatás Szíria északi részében. A nyilvánosságra hozott dokumentum tartogatott pár meglepetést, köztük nekünk, magyaroknak is.

Február 20 és 27 között európai nyomozók és fegyverszakértők jártak az észak-szíriai Kobane városában. Ez a település mára a “kurd ellenállás” szimbóluma lett, ahol a kurd milíciák a végsőkig kitartottak és – több hónapos kegyetlen harc árán – visszavonulásra késztették az Iszlám Állam terroristáit.  A szakemberek elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az ostrom idején az ISIS milyen fegyvereket és lőszereket használt. A kutatók a hátrahagyott nyomok alapján igyekeztek kideríteni, honnan kapják a a terroristák az esetleges fegyverutánpótlást. A jelentést a CAR (Conflict Armament Research) nevű privát fegyvergyártó-nyomkövető csoport tette közzé, amelynek szakemberei a YPG (Kurd Népvédelmi Egységekkel) együtt járták be a csatateret és gyűjtötték össze, majd vették lajstromba az ISIS kézifegyvereit.  (A teljes jelentés megtekinthető itt).

helyítg
A CAR kutatási helyszínei

Kínai CQ 5,56 mm karabélyok

A nyomozást amiatt indították, mert a CAR-szakértői arra lettek figyelmesek a kobanei csatában készült felvételeken, hogy a terroristák és a kurd milíciák M16-os gépkarabélynak tűnő fegyverekkel harcolnak. Később a helyszínen kiderült, hogy  nem az amerikai M16-os (de azért ilyeneket is találtak) gépkarabélyokról, hanem kínai CQ-król van szó.. Ezekről a sorozatszámokat és a jelöléseket lekaparták, valamint feketére festették a fegyvereket, de annyit azért sikerült kideríteni, hogy a kínai Factory 71 állította elő őket. Ugyanez a fegyverüzem gyártotta a CQ-ba való 5,56 x 45 mm töltényeket is, még 2008-ban. A CAR-nak más hasonló szervezetekkel együttműködve (például egy genfi kutatócsoporttal) sikerült csak megállapítania, hogy az ISIS terroristái úgy akarták elfedni a fegyvereik származási helyét, mint ahogyan a dél-szudáni felkelők 2013-ban. Ott ugyanis szintén lefestették a gépkarabélyokat és csiszolással homályosították el a sorozatszámukat. A legnagyobb kérdés az, hogy miképp kerültek CQ gépkarabélyok az ISIS kezére: Kína hivatalosan nem szállította ezt a fegyvertípust sem Szíriának, sem pedig Iraknak.

térkép

Belga FN FAL karabélyok

Ellentétben a kínai CQ gépkarabélyokkal, az FN FAL könnyű gépkarabélyok esetben nem tüntették el a sorozatszámokat és nem festették át a puskákat. Ezáltal pontosan lehet tudni azok gyártási helyét és idejét: az ISIS által használt FN FAL gépkarabélyokat a belga FN Herstal hadiipari vállalat állította elő 1979 és 1980 között. Akárcsak a kínai gépkarabélyok esetében, itt sincs hivatalos dokumentum vagy feljegyzés arról, hogy az FN FAL-t Szíriába vagy Irakba szállították volna: az elmúlt negyven évben sem Bagdad, sem Damaszkusz nem kötött ilyen jellegű fegyvervásárlási szerződést Belgiummal. Ennek ellenére a Kobaneban harcoló terroristák nagy számban alkalmazták a kézifegyvereket, több olyan felbontatlan ládát is találtak, ami ezt a fegyvertípust tartalmazta. A belevaló lőszer (7,62×51 mm) szintén Belgiumból való, de találtak néhány pakisztáni gyártmányút is.

Belga FN FAL és származási helye
Belga FN FAL és származási helye

Ez a pakisztáni szál annak a tükrében érdekes, mert az elmúlt években sokszor előfordult, hogy Pakisztánban előállított 7,62 x 51 mm töltényeket használtak Észak-Líbiában. Egy 2013-ban készült ENSZ-jelentés arról tett említést, hogy a Líbiában használt pakisztáni lőszereket először Katarba vitték.  2011-ben Doha aktívan részt vett a Kadhafi-rendszer megdöntésében és ezeket a töltényeket szállította a líbiai felkelőknek. Ez viszont azt jelenti, hogy Katar – és közvetve Pakisztán – többször megszegte az 2011. február 26-án ENSZ Biztonsági Tanácsa által egyhangúlag elfogadott 1970-as számú határozatot, ami a Tripoli elleni fegyverembargóról szólt.

Kalasnyikov-típusú fegyverek (AK-47, kínai Type 56-1, AK-55, AKKS stb.) 

Ezt a fegyvertípust lehetett a leggyakrabban látni a terroristák kezében. Az ISIS fegyveresei nemcsak az AK-47-es verziót, hanem gyakorlatilag az összes 1947-1994 között gyártott típusát és variánsát használták. Ám paradox módon pont emiatt nagyon nehéz pontosan azonosítani őket, mivel nagyon sok helyről származnak (például néhány fegyvergyár, amely ezeket a Kobanenál használt Kalasnyikovokat gyártotta, mára bezárt). A kobanei csata után a CAR szakértők 280 darab Kalasnyikovot gyűjtöttek be: ebből 140 darabot az 1950-es években szerelték össze kínai és szovjet hadiüzemekben.

Az arány

Külön érdekesség, hogy nagyon sok olyan Kalasnyikovot találtak, amelyeket még az egykori kelet-közép európai szocialista országokban állítottak elő. Például 27 darab Magyarországon gyártott  – pontos ideje ismeretlen – Kalasnyikovot dokumentáltak, ami a Kobaneban ISIS-nál talált teljes Kalasnyikov-arzenál 10 százaléka. A Kalasnyikov.hu szerint az AK-55-öt Magyarországon 1959 és 1963 között gyártották, de ezek közül a fegyverek közül 1970-ben több ezer darabot újítottak fel. Ezeket pedig 1971-ben Szíriába exportálták.

A magyar AK-55-ös.
A magyarországi gyártmányú AK-55.

Amerikai M16A4 

Az egész nyomozást az amerikai M16-ok állítólagos felbukkanása miatt indították, viszont a feltételezésekkel ellentétben jóval kevesebbet gyűjtöttek be a szakértők. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem találtak volna ilyen típusú gépkarabélyt. A dokumentált M16-ok az iraki hadsereg raktáraiból származnak, a készletet még az amerikai katonák “hagyták hátra” a 2010-es kivonulás után. A legérdekesebb az M16-al kapcsolatban, hogy ezek „presztízsfegyvernek” számítottak a terrorista szervezetben: csak a harcképzett, tapasztalt, valamint a tiszti pozíciót betöltő dzsihadisták használhatták ezeket (a többieknek ott volt a Kalasnyikov).

Az M16 különös és kiemelt jelentőségét bizonyítja, hogy a fegyver használói sokszor belevésték vagy odafestették a nevüket a gépkarabélyra. Továbbá a kurdok beszámolói szerint ezeket a fegyvereket, amennyiben a gazdájuk életét vesztette, azonnal begyűjtötték és magukkal vitték, néha még az életük is kockáztatták azért, hogy visszaszerezzék. A fegyverszakértők gyakran bukkantak az M16 gépkarabélyban – és sok más NATO-fegyverben –  használt lőszerre: 177 darab, a NATO-ban rendszeresített 5,56 x 45 mm töltényt gyűjtöttek össze. Ezekből 72 darabot a Lake Cityben található lőszergyárban állítottak elő 1986 és 2010 között, a többit pedig már az említett kínai Factory 71 gyárban.

Az M16-os
Az amerikai M16-os

Tankelhárító fegyverek 

A CAR rendkívül sok páncélosok ellen bevethető rakétát, lövedéket és indítóeszközt dokumentált. Az ISIS amerikai, francia, régi szovjet és egyiptomi gyártmányú tankelhárítókat egyaránt használt. A legtöbbje  francia MILAN volt, ami rendkívül gyakori a Közel-Keleten (legutóbb Libanon kapott ilyen típusú rakétákat). Tehát ez a fegyvertípus ugyanolyan könnyen hozzáférhető, mint az egykori szovjet RGP-22. A YPG több olyan ISIS fegyverraktárra bukkant, ahol 1985-ben gyártott RPG-22 rakétát tároltak, és a sorozatszámot visszakövetve kiderült, hogy nem mindegyik típus származik az egykori Szovjetunióból : volt olyan, amit Bulgáriában állítottak elő 1992-ben.

A bolgár RPG-22.
A bolgár RPG-22.

Továbbá a szakemberek két fel nem robbant SAKR 122 mm átmérőjű, föld-föld rakétát is találtak, nem messze a török-szíriai határtól. Ezeket Egyiptomban állították elő és nincs arról hivatalos információ, hogy Kairó ezeket hivatalosan eladta volna más arab országoknak. 2013 elején olyan cikkek és videófelvételek kerültek napvilágra, amelyeken a szíriai fegyveres szervezetek (mint a FSA, vagyis Szabad Szíria Hadsereg) mutatták be a SAKR -használatát.

M1114 HMMWV (High Mobility Multipurpose Wheeled Vehicle – nagy mozgékonyságú többcélú kerekes jármű), vagyis közkedvelt nevén Humvee. 

Alighanem az egész nyomozás legérdekesebbnek számító “leletei”. A YPG által kilőtt három szállítójárművet fényképeztek le és dokumentáltak, aminek a visszakövetése – a kézifegyverekkel ellentétben – rendkívül egyszerű volt: a táblákat meghagyták és így kiderült, hogy 2004-ben gyártották őket az Egyesült Államokban. Ezeket később az Irakban állomásozó katonák használták, és 2010-es kivonulás idején  „hátrahagyták” .

A Kobáneban kilőtt
A Kobaneban kilőtt  három Humvee

„Friss gyártmányú lőszerek” (Oroszország, kínai, NATO-tagállamok, iráni és szudáni )

Az egész nyomozás talán legváratlanabb – és egyben legnyugtalanítóbb – felfedezése volt. Elsősorban nem a származási helyük miatt érdekesek (bár ez is felvet számos kérdést), hanem amiatt, hogy viszonylag “friss”, vagyis 2012 és 2014 között gyártott lőszerekről van szó. Ez ugyanis rámutat arra, hogy az ISIS nem egy elszigetelt terrorszervezet, amely az elfoglalt katonai raktárakból szerzi be a régi és néha elavult fegyvereket, hanem a feketepiacról – vagy  egykori támogatóitól az Öbölben – képes akár a legújabb hadianyagokra is szert tenni. A CAR jelentése a “friss lőszerek” részében leginkább a WOLF nevű, 7,62 x 39 mm lőszerre helyezi a hangsúlyt. Ezt a tölténytípust az Orosz Föderációban állítják elő, de a Kobanenál lefoglalt dobozokat a kaliforniai székhelyű SSI (Sporting Supplies International) amerikai cég forgalmazta és csomagolta. Sőt, ami igazán sok kérdést vet fel, hogy ezeket színes, “nem katonai (vadászat, szórakozás) felhasználású dobozokban” találták meg. Ráadásul ezzel a típussal – legalábbis ilyen nagy mértékben – egyetlen korábbi szíriai és iraki csatatéren sem találkoztak.

A két WOLF-lőszer típus: katonai és civil.
A két WOLF-lőszer típus: katonai és civil.

A “friss lőszerek” közé tartoznak még a kínai Type 69-es 40 mm (2013-ban gyártott) robbanófejű rakéták; vagy 2014-ben gyártott orosz 7,62 x 39 mm lőszerek, amiket a raktári jelzet szerint szíriai hadsereg fegyverraktáraiból gyűjtöttek be (Oroszország 2011 óta nem állította le, sőt inkább fokozta a Szíriának küldött fegyverszállítmányokat).

Külön érdekesség a szudáni lőszerek nagyarányú jelenléte. Ezeket 2012 és 2013 között gyártották, ám azt pontosan nem tudni, hogy melyik gyárban. Nem a CAR által készített jelentés az első, amely azzal foglalkozott, hogy a szíriai – és ezzel párhuzamosan a líbiai – fegyveres csoportoknál szudáni gyártmányú hadianyagokat találtak. A YPG harcosai nem egyszer ütöttek rajta a terroristák utánpótlási vonalain és ilyenkor legtöbbször szudáni 7,62 x 39 mm lőszert zsákmányoltak. Továbbá 2006 után gyártott 7.62 x 39 mm és 7.62 x 54R mm iráni lőszerekre is bukkantak a fegyverszakértők. Ez azért érdekes, mert 2006-ban elfogadott ENSZ BT 1737-as határozata fegyverembargót léptetett érvénybe Irán ellen.

A borítókép forrása: Europress/AFP

A cikkben lévő képek forrása a CAR tanulmánya.

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez