Ukrajna káoszba süllyed, Porosenko nem teljesít

Az amerikai liberális napilap szerint a kelet-európai ország a csőd szélén áll, a politikai indítékú gyilkosságok és volt kormányzati hivatalnokok rejtélyes öngyilkosságai félelmet keltettek a fővárosban, a parlament Európa-párti többségi koalíciójában belharcok kezdődtek, eközben az orosz határon folyamatos a háborús veszély.

“Porosenko, függetlenül attól, hogy valakinek rokonszenves-e vagy sem, nem teljesít. Az ukrán kormány olyan gyenge és törékeny, hogy még egy egységes és független állam építéséhez szükséges intézkedések meghozatalához is túl gyenge” – nyilatkozott Bruce P. Jackson, az Átmeneti Demokráciák Projektje nevű amerikai nonprofit szervezet igazgatója.

A kijevi kormány és a donyecki és luhanszki megye nagy részét ellenőrzésük alatt tartó, Oroszország által támogatott szakadárok között a politikai rendezésről folytatott tárgyalások, eljárásügyi viták miatt megfeneklettek. Annak ellenére, hogy a februárban megkötött tűzszüneti megállapodás a hatalom decentralizálását és a helyi autonómiát a tartós rendezésről szóló egyezség kulcselemeként nevezte meg.

A gazdaság továbbra is hanyatlik, a GDP az év első negyedében 17,6 százalékkal csökkent. A fizetésképtelenség elkerülése érdekében a kormány elhúzó tárgyalásokat folytat a hitelezőkkel, de megállapodás mindeddig nem születetett. Tisztségviselők nyíltan arról beszélnek, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – benne az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval – által felkínált 40 milliárd dolláros felajánlás nem lesz elegendő az országnak az alámerüléstől való megmentéséhez.

A Kijev központját elfoglaló tüntetőknek talán az okozza a legnagyobb csalódást, hogy a Porosenko és az Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök vezette kormány mindeddig nem teljesítette ígéretét, hogy véget vet a járványszerű korrupciónak. Ehelyett a rossz irányításra és politikai törlesztésekre vonatkozó gyanúsításokba gabalyodott.

A parlament áprilisban különbizottságot állított fel annak a vádnak a kivizsgálására, hogy a Jacenyuk-kormány alatt 325 millió dollárnyi állami vagyont sikkasztottak el. A kormányoldal ezt cáfolja, és azt állítja, minden korábbi vezetésénél többet tett azért, hogy Ukrajnáról lerázza a rossz gazdálkodás és a törvénysértések posztszovjet örökségét. Ezt azzal támasztja alá, hogy a parlament számos reformkezdeményezést szavazott meg, köztük a hírhedten szélhámos földgázipar átszervezéséről és a nemzeti bank új vezetésének kinevezéséről.

A folytatódó belső zűrzavar súrlódások forrása az ukrán kormány és uniós szövetségesei, elsősorban Németország és Franciaország között, melyeknek vezetői segítettek a tűzszüneti megállapodás tető alá hozásában, és amelyeket egyre jobban nyugtalanít a változások lassú üteme.

“Nem egyszerűen egy orosz agresszió tanúi vagyunk az áldozat Ukrajnával szemben. Egy kiszámíthatóan agresszív Oroszországgal van dolgunk egy kiszámíthatatlan és megbízhatatlan Ukrajnával szemben. Ukrajnát ma megbízhatatlannak tekintik. Az EU azt kérdezi: hol van a decentralizáció? Hol van a lendület? Hol vannak a reformok?” – fogalmazott Jackson.

Michael A. McFaul, a Stanford Egyetem professzora, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete, aki áprilisban járt Kijevben, kijelentette: az ukrán kormánnyal szemben megfogalmazott bírálatok ellenére mély benyomást tett rá az elfogadott reformintézkedések száma, amit megítélése szerint nem értékel eléggé a Nyugat.

(Fotó:AFP)