Így kéne rendezni a magyar-örmény viszonyt – interjú

Tudta, hogy a három millió örményországi örmény mellett még körülbelül hét millió örmény él szerte a világban? Libanoni lakhelye ellenére fontos szerepe van az örmény katolikus pátriárkának a kaukázusi állam életében. Az egyházfő, XIX. Nerszész Péter Budapesten töltötte az elmúlt néhány napot. Interjúnkban nemcsak a Szafarov-ügyről kérdeztük.

Először (301-ben) az örmények nyilvánították államvallássá a kereszténységet a történelemben. Az idők során több részre oszlott az örmény kereszténység. Az Örmény Katolikus Egyház 1921-es betiltását majdcsak a Szovjetunió felbomlása után oldották fel. Jelenleg milyen az egyház helyzete Örményországban és a diaszpórában?
– Azt tudni kell, hogy örmény katolikus közösségek léteznek a Közel-Keleten, például Libanonban, Szíriában, Egyiptomban, Iránban, Irakban. Ezenkívül vannak Európában is, Görögországban, Erdélyben, Lengyelországban, Franciaországban és persze Oroszországban. Az utóbbi időben azonban bizonyos területeken fogyni kezdtek, elsősorban a háborúk miatt. Szíriában például az aleppói közösség nagyon sokat szenvedett. A háborús zónákból leginkább nyugati országokba menekültek, az anyaországi munkanélküliek pedig Oroszországban próbálnak szerencsét.
Az 1742-ben alapított Örmény Katolikus Egyházat a jóval régebbi Örmény Apostoli Egyház protestánsként kezeli. Viszont az egyik örmény apostoli pátriárkával (I. Aram) alig pár km-re laknak egymástól Bejrútban. Milyen a két egyház kapcsolata?
– Hivatalos ügyekben az apostoliak nem velünk, hanem a Vatikánnal veszik fel a kapcsolatot, rajtuk keresztül kommunikálunk. A hétköznapi dolgokban teljesen jó az együttműködés, a nemzeti ünnepeket is együtt ünnepeljük. Például az örmény genocídium idei századik évfordulójára is együtt készültünk Örményországban. Ezenkívül nagyon sok vegyes házasság van és sokaknak vannak rokonai az egyik, illetve a másik egyházban. Sokszor az is előfordul, hogy maguk az örmény hívek nem tesznek különbséget a két egyházfő között.
A libanoni örménység drámai csökkenéséről szólnak az utóbbi időszak hírei. Hogyan boldogulnak az örmény keresztények a szíriai háború és a szíriai, illetve iraki menekültáradat közepette?
– A libanoni örmények helyzete tulajdonképpen Libanon helyzetétől függ. Amikor nehezen megy az állam sora, mint például most, akkor bizony sok örmény kivándorol. Máshol élő örmények is hívják őket, hogy náluk nagyobb szabadság van, mégis csak keresztényebb a miliő, több a munkalehetőség. Valójában azonban Libanonban sokkal könnyebben megőrizhető az örmény identitás, mint bárhol máshol a világban. Hiszen mindenhol máshol óriási többséggel él együtt egy nagyon kicsi örménység. A jelenlegi libanoni helyzet persze kihat az egyházi életre is. Korábban például az örmény egyházaknak 56 iskolája volt összesen Libanonban, most pedig 26 van.
Ön örmény katolikus pátriárkaként 2006-ban látogatott először Hegyi-Karabahba. Hogyan tud segíteni az ottani konfliktus rendezésében?
– Ahogy most Budapestre, akkor oda is az ottani örmény katolikusok meglátogatása miatt utaztam. Ez azonban csak három napig tartott egy hirtelen megbetegedés miatt. Viszont folyamatos levelezésben állok a karabahi elnökkel, mivel ott is élnek örmény katolikus családok. Szerintem Hegyi-Karabah politikai sorsa nagyon szorosan összekapcsolódik Örményország sorsával, mert az örmény kormányban nagyon sokan kötődnek ehhez a régióhoz.
Magyarország és Örményország között nincsenek diplomáciai kapcsolatok mióta 2012-ben a magyar kormány kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Szafarovot, aki meggyilkolta egy örmény katonatársát Budapesten. Az ön mostani budapesti látogatása javíthat valamit a két ország kapcsolatain?
– Egyházi személyként egyházi látogatásra érkeztem most Budapestre, ez pedig egy teljesen politikai ügy. A kérdés akkor is felvetődött, amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel beszélgettem. Valójában ugye az váltott ki hatalmas felháborodást, hogy ezt a személyt hősként ünnepelték Azerbajdzsánban. Sokkal finomabban kellett volna ezt az egészet intézni. A problémát úgy lehetne megoldani, ha a külügyminiszterek leülnének egymással tárgyalni. A diplomáciai kapcsolatok felvételébe az Örmény Katolikus Egyház nem avatkozik bele.

Kép: Jobbra XIX. Nerszész Péter (Europress/AFP)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez